Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Néprajz - Kicsi Noémi: „No, ez volt az élet történelem, ami így belevitt a kántorságba”
,No, ez volt az élet történelem, ami így belevitt a kdntorsúgba. 3. kép - Bérmálás, 1976. július. 16. (András Márton középen lentről a harmadik sorban) 16. századi világi mesterektől, az 1777. évi Ratio Educationis tanügyi rendelkezésein és az 1868-as Eötvös féle népoktatási törvényen keresztül, egészen a felekezeti iskolák 1948-as államosításáig, amikor a kántortanítói státus kényszerpályára szorul.19 A Mária Terézia nevéhez fűződő 1777-es, 1785-ös tanterv előírja azoknak a tanítóknak, tanítójelölteknek, akik templomi szolgálatra vannak kötelezve, hogy orgonajátékot tanuljanak, hiszen nemcsak falvakon, hanem kisebb-nagyobb városokban is szokás már orgonán kísérni a zenét az istentiszteletek alatt, s ez az orgonajáték a zenetanítók hivatásának fontos részévé kell váljon.20 21 A Magyar Egyházzene, a Magyar Egyházzenei Társaság negyedévi egyházzenei és liturgikai folyóirata 1993. évi indulásától kezdve mindegyre foglalkozik a kántorok feladatkörével, az egyházzene helyzetével, helyzetelemző és tényfeltáró tanulmányokat jelentet meg. Induló számukban az 1993/1994. évi 1. számú kiadványban olvasható az I. Magyar Egyházzenei 19 Bálint, Kovács, Balázsi 2009, 393. 20 Csíki 2010, 168-169. 21 Máté 1993/1994. 22 ,A kántor a pap elsőszámú munkatársa lett, a legtöbb helyen az oltárnál szolgáló pap és a kóruson működő kántor közötti távolság, mely igen gyakran a személyek távolságát is szimbolizálta, megszűnt. Az egyre növekvő paphiány pedig azt vonta maga után, hogy a kántort egyre jobban bevonták a plébánia, az egyházKongresszus III. (1993. március 16-i) plenáris ülésén elhangzott - a három nagy egyház: a katolikus, a református és az evangélikus felekezet részéről egy-egy vezető egyházzenész - vitaindítója, melyben olyan égető problémák kerülnek elő az egyházi zene kapcsán, amelyek felvetése régóta váratott magára. Ebben a kontextusban jelenik meg három rövid helyzetjelentés: Máté János (1993/1994) A református egyházi zene helyzete 21, Tardy László (1993/1994) A katolikus egyházzenész a közelmúltban és ma, Trajtler Gábor (1993/1994) Az evangélikus egyházzenész helyzete ma. Máté János beszámolóját egy, a magyar református egyházi zene helyzetét, megbecsülését jól jellemző, az 1920-as évekből származó ún. díjlevél mondatával indítja, mely így hangzik: „Papnak tisztességes megélhetés, kántornak ennek a fele.” A katolikus egyházzenészek társadalmi helyzete lényegében változatlan maradt — mondja Tardy László —, a II. Vatikáni zsinat után egészen más lett a „belső” helyzete az egyházban22. Az község, a hitoktatás munkájába is. [...] Anyagi szempontból az utóbbi évek változásai komoly gondot jelentettek számos plébánia számára: az új adó- és társadalombiztosítási előírások jónéhány plébániát arra kényszerítettek, hogy megváljanak főállású kántoruktól. [...] Bizonytalan a kántor jogi helyzete is: ma sincs kötelező erejű munkajogi szabályzat, amely az egyházközség mint munkáltató és a kántor (karnagy) számára egyértelműen rögzítené a kötelességeket és jogokat.” (Lásd: Tardy 1993/1994,86.) NÉPRAJZ I ETNOGRAFIE l ETHNOGRAPHY 251
