Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Régészet - Botár István: Adatok Csíkszentmárton középkori történetéhez. A plébániatemplom 2015. évi régészeti kutatása
Botár István keskenyebb (90 cm) volt, a külső falsíkon végig követhető volt rézsűs lábazati párkánya. Hasonló profilú részlet sem a hajón sem a szentélyen nem került elő. A sekrestye nyugati és északi falát középen egy-egy kicsiny (40x70 cm) támpillér támasztotta, míg a keleti falszakasz látható részein ilyennek nyoma nem került elő. Hasonló falközepi támpilléres megoldással a csíkmenasági templom sekrestyéjének északi falán találkozhatunk. A sekrestye külső méretei 5,75x4,3 méter, bejárata vélhetően a szentély északi falán nyílt. A középkori templom építéstörténete A templom kezdeteire, építési idejére vonatkoztatható leletek nem ismertek, és most sem kerültek elő. Az általunk azonosított legkorábbi rész, a hajó esetében a hozzátartozó szentély ismerete nélkül ezért csak feltételesen beszélhetünk (13-)14. századi keltezésről. E tekintetben a részben megfigyelt nyugati támpillérek sem nyújtanak eligazítást, mert viszonyuk a hajófallal nem egyértelmű. Egy későbbi hitelesítő ásatás e kérdésben viszont hozhat új adatokat. A továbblépést, azaz a pontosabb keltezést segíthetné egy dendrokronológiai vizsgálat is, amennyiben a nyugati oromfal padláson látható részletébe falazott fa elemek keltezése sikerrel járna. Az oromfal keltezése azonban önmagában nem biztos, hogy megoldja a hajó keltezésének kérdését. Előfordulhat ugyanis, hogy ma csupán egy későbbi magasítást látunk. Mindezektől fiiggedenül a hajó nagy mérete, az egyrétegű vakolat alapján valószínűnek tartható, hogy volt a templomnak egy olyan korábbi, és nyilván kisebb periódusa, amely kőből, de akár fából is megépülhetett.32 Erre utaló közvetett régészeti nyomnak tekinthetők a falu belterületén gyűjtött Árpád-kori leletek. A korabeli egyházi berendezkedés jellege, illetve az ismert székelyföldi korai templomperiódusok alapján nem tűnik valószínűnek, hogy a korabeli Szentmártonnak ne lett volna temploma. Ennek az épületnek a maradványai azonban a mai templom belterében lappanganak. A templom következő építési periódusához sorolható a sekrestye építése. Ez ugyanis biztosan 32 Valószínűleg egy ilyen kő templomnál korábbi temetőhöz tartozó sír került elő a csíkszentkirályi templom alapfala alatt Darvas Lóránt még közöletlen ásatása során. nincs kötésben a hajófallal, lábazati párkánykiképzése nem egyezik a késő gótikus szentélyével sem, így létrejötte egy közbeeső munkálathoz köthető, valamikor a 14-15. század folyamán. A felügyelettel járó leletanyag hiányában a dokumentált gótikus szentély keltezése alapvetően a középkori berendezési tárgyakon nyugszik. Igen valószínűnek tűnik, hogy az 1525-ös évszámos Madonna-szobor már az új, megnagyobbított szentély oltárához tartozott, így azt a szobor készítését megelőzően építhették. Az oltár megrendelése nyilván a tetőszerkezet, boltozás, kifestés, stb. után vált esedékessé, így az építkezés idejét talán jobban jelezheti az 1495-ben öntött harang évszáma. Összegezve a későgótikus szentély építését valamikor a 15-16. század fordulójára keltezhetjük. (22. kép) A mellékoltárok építése, felszerelése szintén a késő gótika korára tehető, ezek egyikét 1664-ben szentelték fel, míg a többiek felszentelésének idejére, körülményére már nem emlékeztek.33 A templomot övező lőréses cin teremfal a 18. század előtt épülhetett, a század elején ugyanis romosként említik (caemeterium lapideum minatum).34 A lőrések felett fa teherkiváltó elemek találhatók, ezek dendrokronológiai elemzése jó eséllyel keltezheti a korai cinteremfal építését. A védőfal keleti felét a jelenlegi templom építésekor bontották el a kelet felé megnyújtott szentély miatt. Ebbe az új falszakaszba falazták be a lebontott gótikus szentélyből származó szentségtartófiilkét. Az általunk ismert következő nagyobb beavatkozás a hajóban zajlott, amikor elkészült a nyugati karzat és az ezzel egyidőben a belső pilléreken nyugvó boltozat is. Bár ezt adatokkal nem tudjuk bizonyítani, valószínűnek tűnik, hogy ez a munkálat, ha nem is sokkal, de megelőzte a torony 1749-es építését, ugyanis ez utóbbi kialakításakor már számoltak egy keletre, azaz a karzatra nyíló bejárattal. Utolsóként tehát a torony 1749- es építését említhetjük, amelyben ma is megtalálható az addig haranglábban működő középkori harang. Zárszóként néhány megszívlelendő gondolat. Egy templom életében a 2015-ös évihez hasonló mérvű beavatkozások egy-két évszázadonként 33 Erkej 137. 34 Erkej 137. 22
