Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Süli Attila: Források Csíkszék és Háromszék hadiiparának történetéhez (1848–49)
Források Csíkszék és Háromszék hadiiparának történetéhez (1848-49) Bodor szerepét a bodvaji ágyúöntésben. Ismételten hangsúlyozzuk: nem mítoszrombolás vagy trónfosztás céljaiból, hanem az egykori források adatai alapján. Szintén fontos szerepet játszott Bodor a Székelyföld 1849-es hadiiparában, erre szintén Bözödi György világított rá. Gál Sándor ezredes ugyanis be akarta vonni a Csíkszentdomokosi Rézbánya Hivatalt az ágyúöntésbe és a lőporkészítésbe. Ez kizárólag Gál döntése volt, amelyet a háromszéki katonai parancsnoksághoz 1849. március 2-án, Csíkszeredáról írt rendeleté támasztja alá. E szerint: „III. Hadikészületekre nézve akép intézkedtem, hogy a k[ézdi]vásárhelyi gyárokon kívül — Cs[ík]sz[ent]domokoson is ágyú- öntö, golyóöntő s lőporgyárok állítassanak, mihez a megkívántató anyagokat részint Bem tábornok úr, részint magam is megrendeltem, valamint a szükséges pénzöszveg megküldéséről is intézkedtem. ”11 Fontos adatokhoz juthatunk Gábor Áron Csíkszeredái tevékenységéhez és a helyi ágyúfelszerelő részleg működöséről (6. és 13. irat), a magyar- hermányi kohó helyreállításáról (2, 4-5. iratok) Az utóbbi munkálatait a nyugták szerint szintén Bodor Ferenc irányította. A helyreállítást, amely 2000 forintba került az államnak, a Csíkszeredái katonai parancsnokság azzal indokolta, hogy az ágyúk gyártására és felszerelésére nagyobb mennyiségű rézre és vasra van szükség, így a balánbányai, magyarhermányi és lövétei bányákat be kell vonni az ellátásba. A fentiek alapján javasolták a bodvaji hámor helyreállítását, illetve egy lőporgyár felállítását Csíkszentdomokoson.12 1849. február 16-án ugyanis a katonai parancsnokság képviselői tárgyalásokat folytattak Bíró Sándor rétyi és tábori lelkész bevonásával Zakariás Antallal és Bodor Ferenccel. Ennek eredményéről tájékoztatta Bíró Németh László háromszéki kormánybiztost. (2. irat) A csíkszéki katonai parancsnokságnak a háromszékihez február 17-én írt leveléből az is kiderült, hogy amikor August Heydte br., őrnagy a bodvaji kohót felgyújtatta, a helyi lakosok 30 mázsa vasat rejtettek el. (1849. január 7.) Ugyanakkor az ellenséges parancsnok Kőhalom székbe 60 mázsát vitt el, ennek a visz- szaszerzését szintén javasolták. A Hivatalnak ekkor 200 mázsa reze volt raktáron, melyet ellentételezés fejében hajlandóak voltak átadni, illetve kértek 1 mázsa durva lőport Kézdivásárhelyről, melyre a bányászathoz volt szükségük.13 A Csíkszentdomokosi Rézbánya Hivatal és a Gál ezredes közötti együttműködés mindvégig gördülékeny volt. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a Hivatal kb. 300 mázsa rezet és 103,5 vasat bocsátott a kézdivásárhelyi üzem rendelkezésére. (1., 7., 9., 11., 16., 24., 27. számú iratok) Emellett Bodvajról 1849 áprilisában 2400 háromfontos, 725 hatfontos ágyúgolyót szállítottak Csíkszeredára. (10., 14-15., 17-21., 25. számú iratok) Néhány okmány a csíkmadarasi lőporgyár felállítására és működésére vonatkozik, (8., 12. és 22-23, 27. számú iratok) egy nyugta pedig Gábor Áron kolozsvári látogatásához szolgáltat adatot. (27. irat) Az itt közölt kútfők jelentős részét Bözödi György kéziratos hagyatékából rendeztük sajtó alá. Hét forrásnak az erdélyi teljhatalmú országos biztosok anyagát őrző Csány-levéltár, egynek pedig a Hargita Megyei Levéltár a lelőhelye. Ezek logikailag illeszkednek a Bözödi-hagyatékban lévőkhöz, így közlésüket indokoltnak tartottam. A Bözödi-hagyatékban lévő gépelt másolatokat ebben a formában, míg az eredeti iratokat a jelenlegi központozás szabályai szerint, az eltérő alakok megtartásával közöltem. Ez alól csak a 7. pont alatti „Számolat” a kivétel, ahol az elszámolásnál csak a teljes összeget tüntettem fel. Az iratoknak csak a szövegtestét közöltem, kivéve, ha az adott levélnek utóirata is van. 11 HL Csány-lt. 231. d. Szn. Gál Sándor ezredes rendeleté a háromszéki katonai parancsnoksághoz, Csíkszereda, 1849. március 2. Másolat. Szám: 12. Közli: Németh, 2008, 150-153. 12 HL Csány-lt. 15. d. 1849: 409. Tamás András őrnagy és Bialis Ferenc polgári biztos levele Mikó Mihály csíkszéki kormánybiztoshoz, Csíkszereda, 1849. február 18. 13 Uo. A Csíkszeredái katonái parancsnokság levele a háromszékihez, Csíkszereda, 1849. február 17. TÖRTÉNELEM I ISTORIE l HISTORY 195
