Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Lakatos Sándor–Pakot Levente: Közösségi normák és házasságon kívüli születések: udvarhelyszéki falvak a 19. században
Lakatos Sándor-Pakot Levente Időszak Házasság Fogamzás Születés Fogamzás Házasság Születés Fogamzás Születés Házasság 1850-1859 100 (70,4%) 36 (25,3%) 6 (4,2%) 1860-1869 163 (68,8%) 59 (24,9%) 15 (6,3%) 1870-1879 166 (72,8%) 52 (22,8%) 10 (4,3%) 1880-1889 185 (72,8%) 56 (22,0%) 13 (5,1%) 1890-1899 143 (74,9%) 43 (22,5%) 5 (2,6%) 1900-1909 156 (72,6%) 50 (23,2%) 9 (4,1%) 1850-1909 913 (72,1%) 296 (23,3%) 58 (4,6%) Nők házasságkötési átlagéletkora 1850-1859 20,6 22,3 22,9 1860-1869 21,2 22,2 25,1 1870-1879 20,7 21,4 24,1 1880-1889 20,4 21,8 24,6 1890-1899 20,5 20,8 20,5 1900-1909 20,8 22,3 27,1 1850-1909 20,7 21,6 24,5 Férfiak házasságkötési ádagéletkora 1850-1859 25,2 25,4 25,3 1860-1869 26,0 26,5 27,9 1870-1879 24,9 25,7 24,6 1880-1889 25,3 25,2 25,3 1890-1899 26,4 26,8 26,5 1900-1909 26,6 26,7 31,0 1850-1909 25,9 25,9 26,8 3. táblázat - Az első gyermek születéséhez vezető életutak statisztikai megoszlása, és a nemek szerinti átlagos házasodási életkorok Szentegyházas- és Kápolnásfaluban 1850 és 1910 között Konklúzió A fentiekben a házasságon kívüli születések jellegzetességeit és módosulásait vizsgáltuk az udvarhelyszéki Homoród mente felekezetileg és társadalmilag sokszínű falvaiban a 19. században. A korabeli egyházi anyakönyvek adatai alapján három kérdésre kerestük a választ: 1. a vizsgált időszakban miként alakult a házasságon kívüli születések aránya az egyes településeken; 2. a „törvénytelen” szülés egyszeri vagy ismétlődő tapasztalat a házasságon kívül szülő nők körében; 3. és végül, a felekezeti és társadalmi jellemzőik alapján a leányanyák jól elkülöníthető csoportot alkottak vagy sem. A vizsgált közösségekben a házasságon kívüli születések és fogamzások aránya egyaránt megemelkedett a 19. század második felében, de nemzetközi összehasonlításban így is alacsonynak mondható. A házasságon kívüli születések aránya relatív alacsonyabb a Homoród mente északi részein fekvő és népesebb római katolikus falvakban, míg a lankásabb, mezőgazdálkodásra alkalmasabb és felekezeti szempontból sokszínű- református, unitárius, illetve görög katolikus- népességű falvakban a mutató értéke rendre magasabb. A század első felében a házasságon kívüli születések többnyire a leányanyák egyszeri tapasztalata. A század második felében viszont a házasságon kívüli születések között már többséget képeznek azok az esetek, ahol az anya egynél több „törvénytelen” gyermeket vállal. Tehát, a század második felében mindegyik település esetében megfigyelhető, hogy a fiatal lányok egy kisebb — nem helybeli, vegyes házasságból született, egyik felmenője vagy ő maga görög katolikus, zsellérnapszámos társadalmi hátterű - csoportja, akik a közösségi normáknak nem tudtak megfelelni, házasságon kívüli kapcsolatban hozták világra gyermekeiket. A házasságon kívüli születések nagyon gyakran valamilyen ok folytán elhalasztott vagy meghiúsuló házasságkötéssel, a fiatalok esetenkénti magas fokú mobilitásával, a járványok utáni kiszolgáltatottsággal és a gazdasági, társadalmi körülmények romlásával állhatott kapcsolatban. A házasságban született elsőszülött gyermekek fogantatásának időpontját rekonstruálva azt láttuk, hogy az elsőszülöttek közel egynegyede a házasságkötés megelőzően fogant, amiből az udvarlás és házasság előtti szexualitást szabályozó normák rugalmasságára következtethetünk. 128
