Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Lakatos Sándor–Pakot Levente: Közösségi normák és házasságon kívüli születések: udvarhelyszéki falvak a 19. században
Lakatos Sándor-Pakot Levente A leányanyák jellemzői A házasságon kívüli születések jelenségének mélyebb megértése érdekében érdemes megvizsgálni a törvénytelen gyermeket világra hozó nők fontosabb jellemzőit. Először is, nézzük meg, hogy a házasságon kívül szült nők körében a „törvénytelen” szülés mennyiben jelentett egyszeri vagy többször ismétlődő eseményt. A történeti időszakot két részre bontottuk, az 1770-es évektől 1849-ig, illetve 1850-től 1910-ig tartó periódusokra. A 2. táblázat a házasságon kívül szült nők számának megoszlását mutatja településenként aszerint, hogy egy vagy egynél több „törvénytelen” gyermeket hoztak a világra. A 19. század első felében a házasságon kívüli születések a megesett nők életében többnyire egyszeri eseményt jelentettek. A század második felében a házasságon kívüli születések számának és arányának emelkedésével párhuzamosan megnövekedik az eseményt egynél többször megtapasztaló nők száma. A század második felében a házasságon kívüli születések több mint 50 százaléka az eseményt többször megtapasztaló személyekhez köthető. A jelenség mindegyik településen érvényesül. A házasságon kívül gyermeket vállaló nők között jelentős többséget képeznek a leányanyák, az özvegy nők száma elenyésző. Szentegyházasfaluban és Kápolnásfaluban a század második felében a leányanyák 11,6%-a (N=93) esetében a házasságon kívüli születést házasság követte. Ezekben az esetekben a törvénytelen születés feltehetően a fiatalok hibás számításából következett. A lányanyák mintegy 10 százaléka szentkeresztbányai származású vagy szomszédos településekről (Lövéte, Máréfalva) származott. A lányanyák helyzetének további vizsgálata azt mutatja, hogy 47 százalékuk egyetlen gyermeket szült házasságon kívül, vagyis az ő esetükben a leányanyaság csupán egy átmeneti periódusnak számíthatott. A lányanyák 53 százaléka egynél több házasságon kívül született gyereknek adott életet. 21%-ot ért el a két törvénytelen gyermeket szült nők aránya és 31 %-ot a három vagy annál több törvénytelen gyermeket szült nők aránya. Mindezek alapján látható, hogy létezett a fiatal lányanyák egy olyan csoportja, akik esetében - számunkra nem ismert okok következtében első vagy többedik gyermekük születését nem követte házasságkötés. Homoródalmáson a század második felében az anyakönyvezés minőségi javulásával több adat áll rendelkezésre. Ebben az időszakban a törvénytelen születések egyharmadában ismert az apa neve is, és 24 pár esetében ismert a későbbi házasságkötés időpontja is. A törvénytelen gyermeket szülő anyák a falusi társadalom perifériáján helyezkedtek el, többnyire napszámból, szolgálói munkából élő asszonyok. Homoródalmásra és Homoródszenmártonra egyaránt jellemző, hogy az élettársi kapcsolatban gyermeket vállalók között magas a vegyes felekezetű párok aránya. A görög és római katolikus, illetve a protestáns vegyes kapcsolatok esetében problematikus lehetett a párkapcsolat közösségi elfogadtatása. A házasságon kívül gyermeket vállaló nők további fontos jellemzője a nem helybeni származás. Homoródszentmártonban például a század második felében a „megesett” nők közel fele nem helyben született. A faluba költözés oka lehetett a munkavállalás napszámosként vagy szolgálóként, a nemesi vagy a birtokos, tehetősebb családoknál, de a beköltözésnek oka lehetett az is, hogy a leányanya szégyen miatt elhagyta a születési települést és idegenben szülte meg a gyermeket. Több esetben azt találjuk, hogy a leányanyák olyan szülőkHázasságon kívüli születések száma Nők egyszeri házasságon kívüli szüléssel Nők többszöri házasságon kívüli szüléssel Nők száma összesen a) 1770-1849 között Szentegyházas- és Kápolnásfalu 202 139 30 169 Homoródalmás 114 62 22 74 Homordószentmárton 54 35 7 —52 b) 1850-1909 között Szentegyházas- és Kápolnásfalu 809 380 144 524 Homoródalmás 366 166 133 299 Homordószentmárton 172 75 21 96 2. táblázat - Az egy vagy egynél több „törvénytelen” gyermeket világra hozó nők számának megoszlása a vizsgált falvakban, történeti időszakonként 124
