Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Lakatos Sándor–Pakot Levente: Közösségi normák és házasságon kívüli születések: udvarhelyszéki falvak a 19. században
Lakatos Sándor-Pakot Levente néven ipari telep jött létre, amely napszámos munka és fuvarozás révén kiegészítő kereseti lehetőségeket teremtett a helybeliek számára. A vasérc felszíni feldolgozása céljából a Brassói Bánya- és Kohómű Rt. vezetősége az Osztrák-Magyar Monarchia különböző tartományaiból (Csehország, Bukovina, Morvaország) német származású szakmunkásokat szerződtetett, akik aztán hosszú évtizedekre a vállalat állandó munkásaivá váltak, sajátos színfoltját képezve a szűkebb havasalji régió falusi társadalmának. A 20. század elején a vállalati munkáskolónia 50 házból állott.12 Homoródalmáson és Homoródszentmárton- ban a népesség 1785 és 1910 közötti növekedése mérsékeltebb volt ugyan mint a két havasalji faluban, de a népességszám ezekben a falvakban is közel megkétszereződik. A mintegy 125 éves időszak alatt Almáson a népességszám 1155 főről 2381 főre, Szentmártonban 526 főről 889 főre emelkedik. Források A kutatás forráscsoportját az 1770-es évektől kezdődő római katolikus, unitárius és református egyházi anyakönyvek képezik.13 A családrekonstitúciós módszer alapelveit követve, számítógépes adatbázist hoztunk létre, amely az egyének és családok legfontosabb demográfiai életeseményeit tartalmazza. A kutatás jelen fázisában a szentegyházas- és kápolnásfalusi egyházközségekről áll rendelkezésre családrekonstitúciós adatbázis, a homoródalmási és homoródszentmártoni családrekonstitúciós adatállomány kialakítása folyamatban van. A két protestáns többségű település esetében kizárólag a korabeli unitárius és a református egyházi anyakönyvek maradtak fenn, a görög katolikus anyakönyveket nem találtuk meg. Homoródszentmárton esetében azonban lehetőségünk nyílt az 1895-től kezdődő állami anyakönyveket is használni. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyházi keresztelési anyakönyvek a házasságon kívüli születések esetében rendkívül szűkszavúak. A 19. század első felében a bejegyzések kizárólag az újszülött nevét, felekezetét, és az anya nevét tartalmazzák. A bejegyzések minőségi javulására a 19. század második felétől kerül sor, amikor a leányanya neve mellett egyre gyakrabban bejegyzik az anya életkorát, sőt az újszülött természetes apjá12 Vajda 1983, 95. nak nevét, társadalmi helyzetét vagy foglalkozását, esetenként pedig az anya szüleinek nevét is. Ez utóbbi adatok birtokában már többé-kevésbé sikeresen lehet rekonstruálni a házasságon kívüli születések tágabb családi, társadalmi környezetét. Eredmények A házasságon kívüli születések Az 1. táblázat 1800 és 1910 között évtizedenként és települések szerint elkülönítve mutatja az összes születés és a házasságon kívüli születések számát, illetve az ezekből számított házasságon kívüli születési arányszámot. A házasságon kívüli születések aránya időben és térben egyaránt jelentős differenciákat mutat. Először is, hangsúlyoznunk kell a házasságon kívüli születések számának és arányának látványos emelkedését a 19. század második felében és a 20. század első évtizedében mindegyik településen. Másodsorban pedig a római katolikus és a protestáns többségű települések közötti különbségeket kell kiemelnünk. Szentegyházasfaluban és Kápolnásfaluban a házasságon kívüli születések az összes születés mintegy 6 százalékát jelentették. A 19. század első felében az összes születés mintegy három százaléka történik házasságon kívül, a század második felében viszont ez az arány megduplázódik, rendre eléri és meghaladja a hét százalékot. Homoródalmáson és Homoródszentmártonban a házasságon kívüli születések aránya magasabb a római katolikus falvakban megfigyelteknél, és évtizedenként jelentős kilengéseket mutat. Ez utóbbi két faluban szintén a század második felében figyelhető meg a házasságon kívüli születések arányának emelkedése, és a 19. század vége és a 20. század eleje jelentik a csúcspontot 14-15 százalék körüli értékekkel. Homoródszentmártonban a házasságon kívüli születések arányát a két domináns - a református és az unitárius — felekezet szerint is megvizsgálhatjuk. A vizsgált időszak teljes egészében a reformátusok körében a házasságon kívül született gyermekek aránya 9,4 százalék (N=99) szemben az unitárius közösségre jellemző 5,3 százalékkal (N=69). Feltevésünk szerint a két felekezet közötti differenciák kapcsolatba hozhatók a görög katolikus családok eltérő dinamikájú betagolódásával a protestáns felekezetek valamelyikébe. 13 A források tételes felsorolását lásd a tanulmány végén. 122
