Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - Salló Szilárd: A juhászok társadalmi rétegzettsége
SALLÓ SZILÁRD aki ugyanakkor megfelelő mennyiségű ruhaneművel is ellátja a pásztorokat. A legeltetés befejeztével az esztenán állandó jelleggel ott tartózkodó személyeket pénzbeli fizetségben részesíti. Összegzés A juhászfoglalkozás struktúráját áttekintve azt látjuk, hogy a hagyományos juhász szerepek nagyrészt fennmaradtak. A juhesztenák személyzeti összetétele az előző évtizedek viszonyaihoz hasonló. Az esztenán dolgozó személyek számának meghatározása racionális érveken alapul, ugyanis a juhászok számát a juhnyáj nagyságához igazítják. Napjaink juhászainak munkamegosztása rugalmasságot mutat, annak ellenére, hogy a juhászoknak meghatározott a tevékenységi köre, mégis néhol átjárások figyelhetők meg a szerepek közt. Csíkmadarason a foglalkozás- szerkezetben nagyobb változást a hagyományos értelemben vett esztenanabírói foglalkozás részleges megszűnése jelentett, ugyanis az elmúlt évtizedben ez a szerepkör egybeolvadt a bács szereppel. Váncsa Imre tevékenysége a juhászvállalkozó szerepkörébe illeszthető be, a bács főként az ügyintézésből veszi ki részét, ezzel az egykori esztenabíró szerepköréhez áll közel, azonban tevékenységének számos olyan vonása is van, amellyel a bácsok feladatait támasztja alá. Az általa végzett feladatok azt jelzik, hogy az esztenabírói és bácsi státust ötvöző, komplex szerepkörrel bír. Irodalom Balázs 1999 BÁRTH 2007 BÁTKY, GYÖRFFY, VlSKI 1941 Egyed 1981 GUNDA 1941 Halász 1996 Halász 2006 Herman 1909 Imreh 1973 IMREH 1983 Imreh, Pataki 1992 István 1990 KOTHENCZ 2007 Balázs Lajos, Csíkszentdomokos. Monográfia, Márton Áron Humanitárius Egyesület Csíkszentdomokosért - Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda. Bárth János, Az eleven székely tízes, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét. Bátky Zsigmond; Györffy István; Viski Károly, A pásztorszervezet, IN A magyarság néprajza. Tárgyi néprajz, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 2, 87-145. Egyed Ákos, Falu, város, civilizáció. Tanulmányok a jobbágyfelszabadítás és a kapitalizmus történetébóí Erdélyben 1848-1914, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 226-246. Gunda Béla, A román pásztorkodás magyar kapcsolata, IN Nép és nyelv 1, 10,313-320. Halász Péter, A bukovinai székelyek állattartásáról, IN Néprajzi Látóhatár, 5, 1-2, 136-172. Halász Péter, A moldvai magyarok hagyományos állattartása, General Press Kiadó, Budapest. Herman Ottó, A magyarok nagy ősfoglalkozása. Előtanulmányok, Hornyánszky Viktor csász. és kir. udv. könyvnyomdája, Budapest. Imreh István, A rendtartó székely falu, Kriterion könyvkiadó, Bukarest. Imreh István, A törvényhozó székely falu, Kriterion könyvkiadó, Bukarest. Imreh István; Pataki József, Legeltetés, pásztoriás, IN Uő. Kászonszéki krónika 1650-1750, Európa könyvkiadó - Kriterion Könyvkiadó, Budapest-Bukarest, 191-200. István Lajos, Cimboraszer a hagyományos köröndi juhászaiban, IN Honismeret 18, 4, 34-37. Kothencz Kelemen, Az állattartás hagyományos rendje Magyarlapádon és környékén, IN Bárth János (Ed.), Lapádi vendégség, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét, 9-44. 374
