Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - Balázsi Dénes: Új balladaváltozatok a Nagy-Homoród és a Fehér-Nyikó mentéről
ÚJ BALLADA VÁLTOZA TOK A NAG Y-HOMORÓD ÉS A FEHÉR NYIKÓ ... cukorgyári vagy más munkaszezonról hazatérők gyakran felelevenítették a távolban hallott esetekről szóló balladáikat. Szente Albert később dolgozott a botfalusi cukorgyárban. A feltételezhetően ott hallott ballada azt mutatja, hogy az idő múlásával a szöveg is változott. A kórházi balladák és a hozzájuk kapcsolódó, a cséplőgépbe esett (malomba esett) leány alcímű balladák olvasása közben az az ötletem támadt, hogy vegyem számba - csupán kultúrtörténeti vonatkozását kutatva -, hogy miként nevezi a balladai szövegekben, a köz- és a népnyelv azokat a személyeket, akik életüket az emberiség szenvedéseinek enyhítésére/megszüntetésére áldozták. Az orvos megnevezést polgári nevének formájában használja a Kórházi ének 1. változata: Egyed Balázs, Kórházi ének 2. változata: doktor Imre Domokos (Balázsi Dénes gyűjtése), Balladák könyve (Kallós Z.) 213/528: Mátyás doktor (főorvos), Háromszéki népballadák 262/347: Strapsz orvos, H. sz. n. b. 265/351: Szabó doktor, H. sz. n. b.: 267/352: Fogolyán úr (főorvos), H. sz. n. b. 265/350: Doktor bácsi, H.sz.n.b. 266/35: Bidó doktor, főorvos, Szatmári népballadák 111/146: Győrfi doktor, Szt. n. b. 114/150: Korcon doktor, Barbul doktor (Barbul Mihály főorvos), Szt. n. b. 116/152: Lükő doktor, Szt. n. b. 117/153: Göbel doktor, Bota doktor, Kibédi népballadák 147/157: doktor úr vagy csak doktor. A főorvos megkülönböztető megnevezést a Kórházi ének mindkét változata használja a polgári személynév nélkül. Balladák könyve (Kallós Z.: Kovács Julcsa) 211 és 211/524: Főorvos úr, H. sz. n. b. 268/353: Főorvos úr, Kibédi népballadák 146/156, 149/158, 150/159, Sz n. p. b. 116 ésl 17/152: Főorvos úr - formában fordul elő a páciens megmentésén fáradozó egészségügyi szakember megszólítása. Kiemelem a 114/150. változatból a következő minősítő sorokat: „De szépen szól a szatmári nagyharang/Azt kongatja mind a négy oldalára:/ Barbul Mihály főorvosnak nincs párja. ” A regiment főorvos megnevezést csak a H. sz. n. b. 261/346 (Kórház utca végtől-végig kavicsos, Kórházban) használja. Nyilván katonakórházban játszódik le a történet. A királyorvos megnevezést megtaláljuk a Balladák könyvében (Kovács Julcsa) 209/522, Királyorvos, H. sz. n. b. (Kovács Julcsa) 276/360: Király orvos formában. A zsidóorvos kifejezés mindkét szentléleki variánsbeli azonos előfordulása nem véletlenszerű, mert azt a legkiválóbb orvost jelenti, akihez azért vitték a sebesültet, mert bíztak benne, hogy már csak ő, a messzi földön ismert híres orvos tud segíteni az életveszélyben forgó, súlyos állapotú betegen. A zsidóorvos említése a ballada drámaiságának fokozási eszközévé válik, jelen esetben a Farkas Julcsa és Farkas Juszta variánsokban. Történelmi tény, hogy a 18. század végétől az egyenjogúsítás26 sok zsidó számára tette szabaddá az orvosi pályát. A zsidóorvos kifejezést zsidó doktor formában találtam meg a Szatmári népballadák ban27. Azért vizsgáltam részletekbe menően a fenti kifejezéseket, mert Székelyszentléleken az 1970-es években folytatott gyűjtésünk alkalmával meglepődtem, amikor a Farkas Jutka és „ikerpárja”, Farkas Juszta balladák lejegyzésekor a „zsidóorvos” megnevezéssel találkoztam. Meggyőződtem, hogy nem elírásról van szó, de nem is faji megkülönböztetés rejtőzik a „zsidó” jelzőnek az orvosi hivatás megnevezéséhez való párosításakor. Utánanéztem, hogy a korában élt-e a vidéken izraelita származású orvos, de nem lehetett egy konkrét személyhez kötni a megkülönböztető nevet. Az adatközlők egyike a következőképpen magyarázta meg a jelenséget: ,,-Tudja-e? A szerencsétlent a legjobb, legkitűnőbb orvoshoz vitték, akiről bizton hitték, hogy csak ő tud végső soron rajta segíteni. ” A szatmári gyűjtés erről győzött meg és megnyugtatott afelől is, hogy a Szatmár vidéki Tasnád, ahonnan a változatot lejegyezték, annyira távol van Székelyföldtől, hogy nem egy közönséges átvételről van szó. Lehetséges, hogy az osztrák-magyar hadseregben katonáskodó fiataljaink a háborús viszonyok közt, távoli vidékek férfijaitól vehették át a folklóralkotásokat, de erről nem nyilatkoztak adatközlőim. A tiszti főorvos megnevezés ebben a jelzős formában nem fordul elő a 26 Róbert 2014. http://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyarorsz%C3%A1gi_zsid%C3%B3k_t%C3%B6rt%C3%A9nete 27 Bura 1978,112/147. 269
