Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Régészet - Puskás József: Újabb népvándorláskori leletek a Felsőháromszéki-medencében (Kovászna megye)
PUSKÁS JÓZSEF e) Párvan 1926, 582, 588; Roska 1942, 122-123; Székely Z. 1969, 16; Rep-Covasna 1998, 132, nr. 527; Petrescu 2002, 233; Körösföi et al. 2010, 64/77; Puskás 2013, 156. f) Az ásatások során a Wietenberg- és a Noua-kultúra leletanyaga is napvilágra került. A Csíki Székely Múzeum 2013-as évkönyvében megjelent tanulmányomban ugyanezt a pontot Felsőbereske I. névvel illettem, ugyanis ma ez a dűlő neve. Az Urakszerelábja ettől északra terül el. Az 1913-as ásatási napló csak később került a kezembe, így már nem nyílt alkalmam pontosítások elvégzésére, amiket ez alkalommal jónak láttam megtenni. így a szakirodalomban már amúgy is ismert Urakszerelábja nevet használtam, megjegyezve, hogy a Felsőbereske I. megnevezés ugyanezt a pontot és lelőhelyet jelöli. 6. Kézdivásárhely (Târgu Secuiesc) (1. tábla/6) a) ’‘Fehérmartokfelett”. b) Terepbejárás. c) Település, temetkezés (?). Számos korongon és kézzel készült fazék, tál és tárolóedény töredéke, valamint a beomlott terasz profiljából egy viszonylag ép csontfésű került elő. Kivitelezése alapján a Kr. u.-i 3. század végére - 4. századra keltezhető. A kerámia töredékek díszítését főleg hullámvonal kötegek alkotják. d) SzNM.l.sz.: leltározatlan. e) Puskás 2012, 116-117. f) A területről néhány késő rézkori (Coţofeni-kultdra) cserépdarab is előkerült. 7. Kézdivásárhely (Târgu Secuiesc) (1. tábla/7) a) “Régi és az új református temető környéke; Barbár temető/Vízház”. b) Véletlenszerű felfedezés. c) Település, temetkezés (?). 1907-ben, vasútépítés közben több cserépedényt, valamint egy vas kardot és zablát fedeztek fel, amelyek egy temetkezéshez köthetők. A 2013-ban végzett terepbejárások során a vasút környékéről két helyről került elő Marosszentanna-Cernjachov kerámia: az egyik az új református temető háta mögött lévő szántott terület, ahonnan gyors korongon és kézzel készült, hullám- és egyenes vonalkötegekkel díszített kerámia került elő. A másik lelőhely ettől északra helyezkedik el, kb. 150 m-re (ez a Barbár temető/Vízház környéke). A 2013-ban elkezdett építkezés során, a kiásott gödör falában több beásást is sikerült megfigyelni, amelyekből kézzel és korongon készült kerámia került ki, néhány bronzkori (Wietenberg) töredékkel egyetemben. d) SzNM. e) Nagy 1882, 158; Párvan 1926, 565-567; Roska 1942, 123; Székely Z. 1969, 13-14; Petrescu 2002, 253; Körösföi et al. 2010, 64/78. 8. Nagyborosnyó (Boroşneu Mare) (1. tábla/8) a) “Római castrum” b) Régészeti feltárás. 1911-ben László Ferenc és Csutak Vilmos végeztek ásatást, majd 1947-ben és 1973-74-ben Székely Zoltán folytatta a feltárásokat, amelyek során számos Marosszentanna- Cernjachov kerámia is napvilágra került. c) Település. Kihúzott szájú, néha enyhén befele csapott peremű tálak és fazekak, nagy méretű, korongozott tárolóedények töredékei. d) SzNM. e) Bordi-Popa 2013, 266. f) A kutatások során rézkori (Bodrogkeresztúr-kultúra), bronzkori (Wietenberg-, Monteoru és Noua kultúra), kora- (Gáva-kultúra) és késő vaskori (dák), római és középkori (13-14. század) edénytöredékeket is találtak. 82
