Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Régészet - Puskás József: Újabb népvándorláskori leletek a Felsőháromszéki-medencében (Kovászna megye)
PUSKÁS JÓZSEF A hasonló tárolóedények nagyon gyakoriak a kora-népvándorláskori településeken, úgy az edény formáját mint a díszítését illetően. Nagy méretük nem tette lehetővé a folytonos mozgatást, így valószínű, hogy ha nem is teljesen, de valamennyire beásták a földbe. Erre enged következtetni a fent bemutatott edény leletkörülménye, azonban a rétegtani megfigyelések hiánya miatt nem lehet eldönteni, hogy meddig is lehetett bemélyítve. A beásást továbbá valószínűsíti az a tény, hogy a hasonló edények fenékátmérője kicsi az edény arányaihoz viszonyítva, így a beásással nagyobb stabilitást biztosítottak. A Felsőháromszéki-medence korai népvándorláskori (3-4. század) lelőhelyei Az alábbiakban a Marosszentanna-Cernjachov-kultúrába tartozó lelőhelyek (települések és temetkezések) kerülnek bemutatásra. A katalógust a következőképpen rendeztük: a sorszám mellett vastagon szedve a település neve, ahol szükséges vékonyan a község ahová tartozik, míg zárójelben a település román nevű megfelelője olvasható; a) a lelőhely megnevezése; b) a felfedezés jellege és leírása (véletlenszerű felfedezés, terepbejárás, ásatás); c) a lelőhely típusa (település, temetkezés) és a leletanyag leírása; d) a leletanyag tárolásának helye14 15 16 és leltárszáma (ha van); e) irodalom (a teljesség igénye nélkül), f) megjegyzések. 17A katalógusban azok a lelőhelyek szerepelnek melyekről biztos adataink vannak a leletanyagot illetően. 1. Csernáton(Cernat) (1. tábla/1) a) “Mihács kertje”. b) Régészeti feltárás. c) Temetkezés. Az Erősd-kultúra rétegébe beásott sír, észak-kelet - dél-nyugat tájolású, rossz állapotban lévő csontváz, amelyet rézkori kerámia töredékekkel borítottak. Mellékletként egy kézzel készült edény fenéktöredékét, alája egy vas fibulát, egy zöld üveggyöngyöt, valamint egy vas kést helyeztek. d) SzNM. e) Székely Z. 1969, 68-69; Rep-Covasna 1998, 70, nr. 177; Petrescu 2002, 94; Székely Zs. 2007b; Körösföi et al. 2010, 64/53. 2. Dálnok, Maksa község(Dalnic, com. Moacşa) (1. tábla/2) a) “Kis völgy - Derékút melléke”. b) Véletlenszerű felfedezés. c) Település (?). Számos kézzel és gyorskorongon készült edény- és eszköz töredéke, valamint egy ép edény került elő 1902-ben. d) SzNM; l.sz.: 160/1902 e) Székely Z. 1969, 15-16; Rep-Covasna 1998, 100, nr. 305; Petrescu 2002, 113-114; Körösföi et al. 2010, 64/45. 3a. Kézdialbis, Csernáton község (Albiş, com. Cernat) (1. tábla/3) a) “Bajka Ferenc kertje”. b) Régészeti feltárás. A 2003 őszén végzett hitelesítő ásatások során több kultúra rétegét azonosították. A népvándorláskori anyag a felső, kevert töltésrétegből került elő. c) Település. Az ásatások során egyenes- és hullámvonal-köteggel díszített edénytöredékek, valamint egy bronzból készült lemezfibula került napvilágra. 14GOGÁLTAN ET Al. 2012, Planşa 3/2. 15Brudiu 1970, 524/Fig. 15, 525/Fig. 26. 16 Két intézmény jön szóba: a Székely Nemzeti Múzeum (SzNM) és a Haszmann Pál Múzeum (HPM). 17A katalógus a CIUTĂ 1997 alapján készült. Ahol szükségesnek ítéltem kisebb módosításokat végeztem. 80
