Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Bögözi nemesi családok és temetkezéseik
NYÁRÁDI ZSOLT A Farkas család idejéből a kriptán kívül négy temetkezés keltezhető, míg a 18. századi előkelőkhöz csupán kettő. Annak megállapítására, hogy melyik csontváz egészen pontosan melyik családhoz is köthető, források hiányában nem vállalkozhatunk. A rokoni kapcsolatok egy, az elkövetkezendőkben végzendő genetikai markerek elemzése révén térképezhetők csak fel. A sírokban feltárt öltözékek töredékeinek végleges restaurálása,137 és azok elemzése, az emberi maradványok szélesebb körű vizsgálata további lehetőségeket rejt a nemesi családok életének és halálának tanulmányozására. 15-18. századi, a gótikus szentélyben feltárt sírok leírásai A temetkezések leírásánál elsődlegesen a sírok mélységét és tájolását, az elhunytak nemét, korát, csontváz jellegzetességeinek és a csontok megtartását tüntettük fel.138 A feltárt vázak kor és nem meghatározását a helyszínen végeztük el, az utólagos antropológiai vizsgálat a 2009-2013 közötti feltárások teljes anyagára vonatkozóan folyamatban van. A sírmélységeket a déli bejárat küszöbkövéhez viszonyítva adtuk meg, amely egyben a felújítás és a régészeti feltárások relatív pontja is volt. 226. Sír: 12. szelvény, M: -1,58 m, T: 260.93°, K: adultus, P: 15-16. sz. A felnőtt csontvázból csupán a jobb lábszár, a boka és a lábujjpercek maradtak meg, a váz többi része a későbbi sírok bolygatásaitól elpusztult. Betöltése szürkésbarna, tömött volt, enyhén agyagfoltos, kevert. A csontokon koporsó elporlott maradványait figyeltük meg, a sírgödör sem volt kivehető. Melléklet nem volt. A sírt a 230. temetkezés bolygatta. 227. Sír: 12. szelvény, M: -1,23 m, T: 267.14°, K: adultus, P: 15-16. sz. A felnőtt csontvázból csupán a jobb láb ujjpercei maradtak meg. Betöltése szürkésbarna, tömött, agyagfoltos volt. Bontás során a váztól jobbra a koporsódeszka oldalát észleltük, szeg nem került elő. A sírt a 233, 238. temetkezések gödrei pusztították el. 228. Sír: 11-12. szelvény, M: -2,16 m, T: 265.47°, K: adultus férfi, P: 18. sz. eleje A felnőtt férfi csontváza részlegesen maradt meg, a koponya összeroppant, a váz felső részéből csak a bal felkar maradt meg, a combcsont alsó része és a lábszár, boka, ujjpercek maradtak meg. a csigolyák, a medencék és a bordák teljesen felszívódtak (24. kép). Betöltése szürke, laza, téglás, tetőcserepes, köves volt. A sírt egy gerendavázas kriptába temették el, így a koporsó rendkívül épen megmaradt. A teteje és oldalai sötét színű vékony vászon anyaggal voltak borítva, amelyet bronz veretes szegecsekkel rögzítettek a deszkára. A fenyőfa koporsó deszkái nagyméretű szegekkel voltak rögzítve. A deszkák vékonyak voltak és az oldalnál három réteg deszkát figyeltünk meg. A két épebb közé kisebb darab deszkát voltak helyezve. Jól kivehetőek voltak a sarkok rögzítései is. A koporsó hossza 1,98-2 m volt, trapézosra kiképzett, felső felének szélessége 70 cm volt, alsó részén pedig 40 cm. A deszkák szélessége 23-25 cm volt. A sírból melléklet nem került elő, a beásásának gödre bolygatta a 229, 231, 232, 233. sírokat. 229. Sír: 11-12. szelvény, M: -1,98 m, T: 277.45°, K: adultus, P: 16-17. sz. A felnőtt vázból csak a lábujjpercek maradtak meg, felső részét a gerendavázas kripta gödre vágta. Betöltése tömött, szürke, agyagfoltos volt. A sírgödör alsó fele jól kivehető volt, bontás során koporsószeget és deszkafoszlányokat is találtunk, melléklet nem volt. 137A bögözi feltárás során előkerült textíliák konzerválását Lázár Prezsmer Kinga a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum restaurátora végezte, Várfalvi Andrea a Magyar Nemzeti Múzeum restaurátorának felügyeletével, Budapesten, az apróbb töredékeket Károlyi Zita a Haáz Rezső Múzeum restaurátora tisztította. A tárgyak végleges restaurálása még folyamatban van. 138 Az alkalmazott rövidítések: M - mélység, T - tájolás (bizonytalan szög esetén megelégedtünk a keletelés feltüntetésével), N - nem, K - kor, P - periódus. 70
