Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Bögözi nemesi családok és temetkezéseik
NYÁRÁDI ZSOLT számára,74 1761-ben pedig a déli bejárat ajtóját cseréltették ki, amely faragott és festett volt.75 Az adományozásokért cserébe a családnak kiemelt helyen volt az ülőhelye. A széles fedeles széket, amely a szószékkel szemben volt, 1866-ban egy átalakítás során levágatták és átalakíttatták.76 Nem sokkal a nemes adományozás után 1764-ben a szék alkirálybírája Nagyszebenbe került vizsgálati fogságba, ahol egyes vélemények szerint megmérgezték, így politikai gyilkosság áldozata lett.77 Ecsedi Évának és Borsai Istvánnak több gyereke is született. 1750. április 7-én Péter, akit már ugyanazon év október 29-én el is temettek. 1760. április 16-án Sándor nevű fiuk született, akit 1763. május 2-án temettek el, három éves korában. A felnőtt kort két fiú, a kisebbik József (1739-1791), aki nem házasodott meg78 és az idősebb István érte meg, aki átvette apja örökségét és a bögözi birtokokat is. Testvére Klára 1762-ben Sebesi Miklós királybíró felesége lett. Apjához hasonlóan őt is bőkezű támogatóként tartották számon, aki 1782-ben a nagygalambfalvi templom úrasztalát, majd 1789-ben a déli ajtószárnyat adományozta.79 Az ifjabb Borsai István előbb Eperjesi Ágnest, aki tüdőbajban halt meg, majd Turóczi Annát vette feleségül.80 Istvánnak két házasságából öt lánya és egy fia született.81 Lányai közül a két legfiatalabb, Zsuzsa és Boriska már gyerekkorukban elhunytak, akárcsak az egyetlen fiú utód egy éves korában. István sok éven keresztül volt apja hagyományait követve az egyház gondnoka, „a kereszténységnek nagy oszlopa” ahogy megemlékeztek róla 1814-ben, súlyos bénulásban bekövetkezett halálakor.82 A nemest a templomkert északnyugati felében temették el. Síremléke vörösesrózsaszínes andezitből van kifaragva, a felirat keretbe zárt, jól olvasható, nyomtatott betűs. A sírfaragó a szöveget elválasztással tagolta. A sírkő felső 30 centimétere tulipánt formáz. A síremlék oldalán egy dátum figyelhető meg: SZEPT 16 dik. (feltehetően ekkor állították) felirata: SÍREMLÉK BORSAI NAGY ISTVÁNNAK ÉLT 80 ÉV MEG HOLT 1812.83 Férfi utód hiányában a család vagyona a legidősebb lányra, Máriára szállt, aki abránfalvi Ugrón Jánosnak, Udvarhelyszék főkirálybírójának a felesége lett. Házasságával a család vagyonát az Ugronok örökölték. D. Korda család A Farkas család birtokainak másik felét Zsuzsa örökölte, aki borosjenői Korda Zsigmond huszti kapitány második felesége lett. A Korda család egyik ága Mihály személyében Erdélybe, Szatmár vármegyébe telepedett át, akinek a felesége tinkovai Macskási Margit volt. Családi birtokaik Borosjenőn voltak, innen származik előnevük is.84 Nekik az unokájuk Zsigmond volt, aki Farkas Zsuzsannát vette feleségül. A család ezt követően Bögözben telepedett le. Utóda szintén Zsigmond volt, aki 1703-ban Bögözben írt alá oklevelet.85 Az ifjú Korda fontos tisztségeket töltött be, így 74Rnlcs, Fond 47 Egyházi anyakönyvek (1749-1807), 404. sz, 76. 75Ennek felirata: BORSAI NAGY ISTVÁN - ETSEDI ÉVA ANNO DOMINI 1761. 76BrekL 1/3. Számadáskönyv, felsőbb rendeletek tára (1804-1886), 136-137. 77SZELES, SZÁJDEL 1898, 584. 78Rnlcs, Fond 47 Egyházi anyakönyvek (1749-1807), 404. sz, 118. 79DÁVID 1981, 215. soRNLCS, Fond 47, Egyházi anyakönyvek (1807-1864), 405. sz, 2. sl1771. december 26-án született Mária; 1772. november 15-én Sára; 1774. december 4-én József, aki meghalt 1775. május 14-én; 1777. július 13-án Ágnes; 1779. június 27-én Zsuzsa; 1783. november 30-án Boriska, aki meghalt 1784. december 9-én. (RNLCS, Fond 47 Egyházi anyakönyvek (1749-1807), 404. sz, az illető évek bejegyzéseinél). 82RnlcS, F 47 Egyházi anyakönyvek 405. sz., 12. 1807-1864. “Számunkra feloldatlan kérdés maradt, hogy miért szerepel a sírkövön két évvel korábbi dátum, mint amelyet az anyakönyvek halálozásai adatainál találunk. 84PÁLMAY 1900, 135. 85Szokl VII. 120. 56
