Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Szemle - Szőcs János: Rapsóné öröksége. Tanulmányok Parajd község múltjából
i nak. A térdeplés, keresztvetés általános, mert nem tudni, hogy melyik az igazi vallás, állítják a református hívek. A román agrártörvény (1923) kisajátítja a közbirtokokat. 1927-ben megszűnt a felekezeti iskola. 1929-1939 között a piactéren kultúrház épült. A Rácz-ház, ahogyan ma ismerik, közösségi célokat szolgált (vendégfogadás, dalárdapróba, vallásoktatás). Bene László, parajdi református lelkész az egyház merevségét, a felületes igehirdetést, az egyház megújhodásának a hiányát hozta fel a szekták kialakulása okaként. Ilyen Parajdon a Jehova tanúi szekta, amely elzárkózik a kultúrától, a könyvtől. Jellemző rájuk a véradás és a vérátömlesztés megtagadása. Másik különös vallási közösség az Evangéliumi Keresztények, vagy más néven a Szabad Keresztények, akik minden kulturális rendezvénytől távol tartják magukat. 1920-ban az idős görög katolikusok a római katolikusokhoz menekültek. Ekkor a helyiek vallási megoszlása a következő volt: református 2046, római katolikus 1240, ortodox 46, unitárius 21, baptista 7, adventista, szabad keresztény 86, Jehova tanúi 111, vallás nélküli 15. A jezsuiták 1586-ban írásba foglalták oktatási téziseiket, amelyek 1599-et követően általánosan kötelezővé váltak. A szakemberek véleménye szerint a jezsuiták kitiltása a 16. század végén Erdélyből ártott az oktatás minőségének és fejlődésének. A református egyház fő erénye az volt, hogy pártolta az anyanyelv használatát. A csíki ferenceseket nem merte bántani az erdélyi protesttáns hatalom, ugyanis 1567-ben a csíki nép fegyverrel is megvédte őket. Az 1444-1635 közötti időből, Erdélyből 34 helységből ismert a katolikus iskola és tanító léte. Parajdon 1669-ben említik először a református prédikátor és az iskolamester házát, de a református oktatás itt is jóval korábbi. Még ismerjük 1709-ből Jánosi István mestert és 1711-ből Halmágyi György iskolamester nevét. A 18. század végén a lányokat is bevonták az oktatásba. 1790-ben a községben új református templom, 1798-99-ben új papilak épült. Az 1530-at követő fél évszázadban, Erdélyben 34 katolikus, 125 református és 9 unitárius iskolát mutatnak ki. Mária Terézia királynő 1777-ben kibocsátotta a Ratio Educationist. A tankönyvek ekkor kétha- sábosan készültek: egyik oldalon anyanyelven, magyarul, másikon németül nyomtatták ki a szöveget. Ürményi József, a Ratio kidolgozója vezette be először a terményetrajzot, a magyar történelmet a középiskola tanrendjébe. Ekkor sok tantárgy van: kötelező főtantárgy, kötelező melléktantárgy és választott tantárgy. Ez így volt a falusi népiskoláknál is, ahol kötelező lett a számtan és a földrajz. Ez utóbbi elválik a természetrajztól. A Ratio meghonosítja a tanári értekezleteket. II. József (1780-1790) türelmi rendeletet adott ki, amelyet követően tilos volt a tanulókat vallásuk szerint megkülönböztetni, a németesítés azonban általános jelenség volt. A parajdi római katolikus népiskola léte ismert 1770-től. A könyv szerzői megjegyzik: a parajdiak közül inkább az idegen (német) eredetűek tanulnak tovább. A református népiskolának 1800-1870 között egy tanítója volt. A 19. században sokszor írni is alig tudó tanítók működtek a községben. A gyermekek többsége nem járt iskolába. 1809-ben 22-en járnak, 37-en nem. 1847-ben 34 gyermek látogatta az iskolát, 40 nem járt iskolába. A tanulók többsége csak januárban kezdte az iskolalátogatást. A kisiskolások palatáblával a nyakukban siettek iskolába. Eötvös József (1868) nyilatkozza, hogy Magyarországon a nép körében az iskolák iránt általános volt a közöny. Az iskolaépületek célszerűtlenek. Egy tanító 100 gyermekkel kellett, hogy foglalkozzon. Fizetése évi 210-230 forint volt. Tankönyveik nem voltak. A törvény hat évi elemi iskolát és három évi ismétlő iskolát írt elő. 1864-ben Parajdon a mesternek új lakóházat emeltek. A tanítást ekkor gyakorlatiasság jellemezte (faiskola, méhészet, számtan, természettan). Tulajdonképpen 3-4 hónapot jártak évente iskolába, ezt követően a szülők az állatok mellé küldték gyermekeiket. RAPSÓNÉ ÖRÖKSÉGE. TANULMÁNYOK PARAJD KÖZSÉG MÚLTJÁBÓL 431
