Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Szemle - Orbán Zsolt: A Hargita Megyei Levéltár fondjegyzéke
A HARGITA MEGYEI LEVÉLTÁR FONDJEGYZEKE vármegyék, városok és községek, jogszolgáltató-, oktatási-, gazdasági-pénzügyi-, egyházi- és katonai intézmények - esetében a szerző, a rövid történeti áttekintés mellett, bemutatja a legnagyobb érdeklődésre számot tartó iratokat, a pusztulás okait és mértékét, a feldolgozottság szintjét, az iratok nyelvét, a gyűjtemények terjedelmét. Ezután a szerző ismerteti a legfontosabb gyűjteményeket: az egyházi anyakönyveket, a múzeumi iratokat, a Székely birtokos családok iratait, valamint a számos értékes darabot tartalmazó Szerzemények és adományok gyűjteményété A bevezető végén útmutatót találunk a kötet használatához, valamint válogatott könyvészeti adatokat a levéltárra és anyagára vonatkozóan, illetve rövidítésjegyzéket. A bevezetőt követően Bicsok Zoltán levéltáros a kutatható fondok és gyűjtemények tematikus csoportosítását végezte el.7 8 Minden esetben megjelenik a fond vagy gyűjtemény megnevezése, tartalma, az iratok nyelve (a nagyobb fondok esetében állagszintű leírások készültek), a segédlet típusa, az iratok évköre és terjedelme, valamint esetenként utalások történnek a más intézmények által őrzött fondrészekre vonatkozóan. A mintegy 140 oldalas jegyzéket betűsoros fond- és állagmutató, valamint helynévmutató zárja, amely megkönnyíti a kutató tájékozódását. Amint már említettem, a levéltári kutatás megkönnyítése érdekében a levéltárak különféle segédleteket állítanak össze. Egy fond- és gyűjteményjegyzék összeállítása aprólékos, időigényes, rengeteg figyelmet és türelmet igénylő munka, mivel ugyan fel lehet használni a már meglévő leltárakat, de mindig ellenőrizni kell az adatokat, kiigazítani a hibákat, kiegészíteni a hiányosságokat, és ez a munka sok száz irat kézbevételét, átnézését jelenti. Mivel hasonló jegyzék általában néhány évtizedenként készül, a levéltárak életében a legnagyobb vállalkozások közé tartozik. Jelen kötet nagy érdeme, hogy az első kétnyelvű fondjegyzék, mivel az eddigi legteljesebb levéltári kalauz9 román nyelven készült és ezáltal egy szűkebb közönség számára volt elérhető. Nemcsak a levéltárak történetében mérföldkő a hasonló segédlet kiadása, hanem óriási hatása lehet a tudományos, kutatói munkára is. Régen a történelmi kutatás kevés tudós kiváltsága volt, mivel fel kellett keresni a fizikai helyet, könyvtárat, múzeumot, levéltárat, ami jelentős anyagi kiadással és befektetett idővel járt. Ha a szerzők és szerkesztők elképzelései valóra válnak, azaz minden levéltárban, fontosabb múzeumban, könyvtárban és tudományos műhelyben használható lesz ez és a közeljövőben megjelenő többi fondjegyzék, akkor a kutató egy helyen szerzi meg az iratok őrzési helyére vonatkozó információkat, amelyek időt, energiát és pénzt is megtakarítanak számára. „A múlt csupán előszó, a jövő a miénk” mondatja ki Shakespeare Antonióval A vihar című vígjátékában. A jövő - és ez természetesen a jelen sorozat kezdeményezőinek és összeállítóinak is az álma - a digitális archívumoké. Ez olyan adatok, dokumentumok, levelek, naplók, fotók, térképek, videó- és hanganyagok gyűjteménye, amelyet az Internet segítségével gyorsan előhívhatunk. A könnyű hozzáférés, a gyorsított kutatás lehetősége ezáltal demokratizálja a történeti kutatást is, és jelentős szerepe lehet az elsődleges forrásokra alapozott történelemoktatásban is.10 A felgyorsult információs világ elvárásaira egyik lehetséges válasz a digitalizálás. A hagyományos levéltári anyag digitalizálása, a leltárak keresőrendszerekkel való ellátása olyan hálózat megteremtésének lehetőségét vetíti előre, amely nagy mértékben elősegíti a kutató vagy érdeklődő munkáját. Ez a váltás ugyanolyan forradalmat jelent, mint amikor a szóbeliségen alapuló társadalmakban megjelent 7 Bicsok Zoltán levéltáros a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának kezelésében lévő legjelentősebb fondok és gyűjtemények bemutatását rendszeresen végzi: 19 részes sorozata jelent meg a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által negyedévente kiadott Örökségünk című folyóiratban (az első a 2009/1., az utolsó a 2013/3. számban); a sorozat a 20. résszel újraindult a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum által félévente megjelentetett Lustra című folyóiratban (az első a 2014/1. számban). 8 Munkájában segítették Bányai Daniel Peter, a megyei levéltári hivatal vezetője és Mihaela Daraban levéltáros is. 9 Boar, Liviu, îndrumător în Arhivele Statului -judeţul Harghita. îndrumătoare arhivistice 23., Bucureşti, 1988. 10 A digitalizálás adta lehetőségekről bővebben lásd: BOLICK2006, 122-134. 419
