Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Műtárgyvédelem - Lázár Levente: A Fekete Sas Gyógyszertár bútorzatának szerkezeti változásairól
A FEKETE SAS GYÓGYSZERTÁR BÚTORZATÁNAK SZERKEZETI... Az RIII-as szekrény Az RIII-as szekrény hossza 133 cm, magassága 114,7 cm, szélessége 21,8 cm. A bútor két fő elemből áll: a hét fiókot magába foglaló alsó részből és a három polccal rendelkező felső részből. A felső polcos rész polcai festettek, széleiken profilos tölgyfarátétet találunk. A fiókok tartószerkezetét ebben az esetben is fogazott elemek köze helyezett, ferdén vágott deszkadarabok alkotják. A bútor két szélét lábazatos és fejezetes féloszlopok díszítik, felső szélét pedig enyhén kiugró, profillal és faragással díszített párkányzat ékesíti. Bal oldalán rétegelt lemezborítást, jobb oldalán pedig cangyaluval egyengetett fenyődeszka felületet figyelhetünk meg. Hátának felső része bordázottan gyalult, a széleken ferdén szegett függőlegesen illesztett fenyődeszkákból áll. A fiókos rész háta egyetlen vízszintesen felszegeit deszka. 4. kép. Az RIII-as szekrény fiókja a HIII-as szekrény azonos formavilágú fiókjával A szekrény szerkezete jó megtartású, rovartámadás nyoma nem észlelhető. Bal oldalán lévő lemezborítása enyhén sérült, utólagos festéknyomok tarkítják. Polcos részének felülete tíz rétegben átfestett. Az alsóbb rétegek felülete sérült. A polcos felső rész és az alsó fiókos rész illesztései különbözőek, akárcsak a felület kidolgozása. A jobb oldali deszka felülete cangyaluval egyengetett, azonban a mélyedésekben fekete, azon pedig különböző okker és világosszürke festékrétegek láthatók. A bútoregyüttes festett felületeinek kutatása alapján az egyetlen réteg, ami minden darabon megtalálható, és a bútorzat elemeinek tölgyfaburkolásával egyidejű, az a világos okkeres halványrózsaszín. Ez az alaptól számított ötödik réteg a bútor felületén. A bútor oldalain látható fekete, valamint a rajta lévő világos rétegek a nem vásárolt és a tölgyfalapolással nem rendelkező szekrények felületén látottakkal mutatnak egyezést. A belső felületek több rétegbeni átfestése arra enged következtetni, hogy a polcos rész már a tölgyfalapolás előtt is használatban lehetett. A szekrény két részének eltérő eredetét a nem azonos illesztési mértékek és a különböző oldalak mutatják. Mindkét rész egységes egészet alkot, amit egymás tetejére helyeztek. 395
