Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Műtárgyvédelem - Benedek Éva: Ajvász árpád diploma másolatának restaurálása
Benedek Éva AJVÁSZ ÁRPÁD DIPLOMA MÁSOLATÁNAK RESTAURÁLÁSA Az oklevél történeti háttere Az oklevelet Ajtony Gábor, Csíkszeredái nyugalmazott gyógyszerész adományozta a Csíki Székely Múzeumnak, melynek restaurálása a megrendezendő „Várostörténeti kiállításon” való bemutatásra készült el. Ajvász Árpád 1899. szeptember 18-án született Székelykeresztúron. Középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron végezte. Egyetemi éveit a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem (FJTE ma BBTE) Orvosi karán kezdte, majd 1923-ban Szegeden, a Ferenc József Tudományegyetemen diplomázott, gyógyszerész szakon. 1924-ben, Jenő testvérbátyjával együtt megvásárolták a Csíkszeredái „Fekete Sas“ gyógyszertárat, amelyet 1949-ig, az államosításig vezetett. A diploma készítéstechnikai leírása A restaurálásra szánt oklevél az eredeti másolata, amelyet 1923. december 20-án állítottak ki. (1. kép) Mérete: 79x49 cm. A szöveghordozó, több mint valószínű gépi gyártású papír.1 A nyomdai felhasználás céljára gyártott papírok felülete, amint e diplomáé is, gépsima, tömör szerkezetű, nagy töltőanyagtartalmú, valószínű fehérített cellulóz. A nyomtatott szöveg latin nyelvű és fekete nyomdafestékkel készült.2 A diploma tulajdonosának nevét fekete tustintával, kézírással töltötték ki, az e célra kihagyott helyen. A betűtípus archaizáló, gótikus jellegű díszbetű,3 mely nagyobbításával, illetve vastagításával, a jelentősebb mondanivalót emelik ki. A szövegtükör alsó részén található a magyar nyelvű igazolás, hogy e diploma szövege az eredetivel megegyező másolat, amelyet a szegedi Ferenc József Tudományegyetem rektori hivatalának, lila színű gumi bélyegzőjével hitelesítettek, és egy 1923-as kiadású bélyeggel láttak el. Az oklevél bal felső sarkában iktató szám is látható. ‘A gépi gyártás lényege, a végtelenített szitán való papírkészítés. Lényege a mozgó hengeres szita, amelyen a híg, folyó rostanyagból a megfelelő mennyiségű víz eltávolítása után végül szárítófilcek és hengerek közé kerül a papír. A gépi gyártású papír legtöbb esetben: facellulózból, facellulóz és facsiszolat keverékéből, esetleg facellulóz és rongycellulóz keverékéből készült. Ekkor a papír gyantás-alumíniumos-szulfátos enyvezést kap, a töltőanyaga különféle lehet. 2 Az egyszerűbb fekete nyomdafestékek készítésének alapelve ma is nagyjából ugyanaz, mint régen. Fő alkotóelemei ma is a pigmentek (a szurokból égetett korom, lámpakorom) kötőanyagok (lenolaj, fenyőgyanta, stb.) és egyéb adalékanyagok. A tus feltehetően koromból készült, különböző kötőanyagai sűrítik a szuszpenziót és az írófelülethez kötve csillogó, mélyfekete tintaszint ad. 3 Valószínű a fraktur betűtípus 20. századi változata, gótikus minuszkula, kézi szedéssel. Magyarországon használatos volt diplomák, különleges alkalmakra készített nyomtatványok esetében. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve X. (2014), p. 381-388 381
