Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Régészet - Botár István: Árpád-kori településrészlet Csíksomlyón
BOTÁR ISTVÁN egyszerűsödés figyelhető meg, arányaikban lecsökkenek, vagy kiszorulnak az „archaikus” díszítések. A díszítések gyakoriságára vonatkozóan jó útmutatást ad a közölt táblázat is.28 A baráthelyi telep kapcsán egy fontos megjegyzés kívánkozik ide. A lelőhelyet többen az akkoriban arrafelé tartózkodó székelyekkel hozták összefüggésbe.29 Ennek lehetőségét természetesen nem lehet kizárni, de a feltételezés igazolására a régészeti források ebben a formában nem alkalmasak, hiszen éppen Benkő Elek hangsúlyozta, hogy Dél-Erdélyben a „vegyes népességű és szervezetű területen belül sem lehet a vármegyei magyarok és a székelyek korabeli hagyatékát elválasztani egymástól.”30 A 12. század második felének jellegzetes leletegyüttese a medgyesi, ahol egy III. István (1162- 1172) éremmel együtt rövid, levágott, illetve magas tölcséres, illetve tagolt peremű edénytöredékek kerültek elő körömbenyomásos, illetve hullámvonalas díszítéssel.31 Visszatérve a Fodor-kerti leletekre egyértelműnek tűnik, hogy a két ház leletanyaga a Kolozsmonostor, Kustaly (és esetleg Baráthely-korai periódussal) horizonttal vethetők össze, így koruk a 11-12. századra tehető, és elég valószínűnek látszik, hogy a 12. század közepénél későbbre nem keltezhetők. Mindezzel együtt nem állíthatjuk, hogy a két ház egyszerre lett volna használatban, sőt viszonylagos közelségük inkább ez ellen szól. Csík esetében ezek a házhelyek és leleteik a legkorábbi középkori települési réteget képviselik. Noha egy ilyen korai megtelepedés lehetőségére a korábbi, zömében terepbejárásból származó leletek alapján is következtetni lehetett,32 2011-ben első ízben sikerült zárt objektumból származó, hiteles leletanyag alapján a középkori települések csíráját igazolni. A csobot(-falv)i-somlyói település tehát két évszázaddal is megelőzi a hozzátartozó templom (és nyilván település) első írott adatolását (1333), ugyanakkor tökéletes összhangban van a templom régészeti kutatása nyomán levont következtetéssel: területünkön már az Árpád-kor első felében településekkel és a 12. századtól már templomokkal is kell számolni. A Magyar Királyság keleti határa tehát már a 11-12. század fordulóján elérte a Keleti-Kárpátokat, noha e korai települési horizontról ma még meglehetősen keveset tudunk. Bizonytalanságai ellenére megkerülhetetlen kérdés, hogy kik laktak e házakban, kik építették első templomainkat? Székelyek, magyarok, szlávok? Elsőként azt kell hangsúlyozni, hogy a házforma, a cserepek díszítése és formája semmit nem árul el készítője, használója etnikumáról (identitásáról), anyanyelvéről. Aligha tanácsos a Kárpát-medencébe a magyar honfoglalással bekerülő korongok cserépbográcsot egyértelmű etnikumjelzőként használni és kizárólag a magyarokhoz kötni, de nyilván az is túlzás, ha a cserépbográcsokkal is jellemezhető települések lakói közül, az etnicitástól irtózó 20-21. századi polkorrektség miatt éppen a magyarokat zárjuk ki. A kérdést tehát a száraz tényéknél maradva, és a régészet korlátáit beismerve, itt le is zárhatnánk: a Fodor-kerti település lakói anyagi kultúrájuk alapján a korabeli „soknemzetiségű” Magyar Királyság lakói voltak. A magam részéről azonban igen valószínűnek gondolom, hogy e népesség jelentős része már ekkor magyar anyanyelvű volt, bizonyság erre a jellemzően magyar névadással keletkezett környélbeli települések egytagú neve: Csobot(-falva), Csomortán, Csicsó, Somlyó/Vardot(-falva?). Tény ugyanakkor, hogy a Deine és Tapioca helynevek szláv nyelvű népcsoportokat is jeleznek, melyek a helynevek folyamatossága-átadása miatt biztosan megérték a nagy arányban (?) magyar nyelvű betelepülők érkezését és egy ideig együtt is éltek velük. Az Árpádkor első felében tehát olyan kevert népesség valószínűsíthető, melyben a szláv elemek mellett a magyar nyelven beszélők alkothatták a többséget. 28 Ioniţă 2009, Pl. 270-271. 29 Benkő 2010,223., Benkő 2012,61. 30 Benkő 2012, 62. 31 Székely 1971, fig. 6-7. 32 Botár 1999,251., Botár 2008b, 91. 34
