Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)

Néprajz - P. Buzogány Árpád: Katonadalok Kőrispatakon

KA TONADALOK KORISPA TAKON 9. Keresztúri sorozóház sárgára van festve, tetejére, négy sarkára lobogó van tűzve. Abban ülnek azok az urak, akik engem besoroztak, besoroztak, el is visznek engem katonának. Először is búcsúzom a jó édesanyámtól, azután meg búcsúzom a drága Iluskámtól. Isten veled, drága jó anyám, szervusz te is, szomorú babám, visszajövök, ha letelik a három esztendő. (Kapusi Gáspár) 10. Mikor a honvédek a harctérre vonulnak, akkor a leányok az asztalra borulnak. Refr.: Sirat engem a madár is, a vadvirágos határ is, de azért legjobban a csárdás Mariskám is. Refr.: Bennünk van a magyar vér, Harcolunk a hazáér, De azért legjobban a csárdás Iluskámér. (Kapusi Gáspár; 1940 után ismerte meg) 11. Esik eső, de nem ázom, cseresznyefa alá állok. Az alá is azért állok, arra járnak el a lányok. Muzsikálnak, verbuválnak, csapj föl, pajtás (te is) katonának! Nem kell kaszálni, kapálni, csak a lányok után járni. Jóska, állj be katonának, jobb dolgod lesz, mint apádnak, nem kell kaszálni, kapálni, sej, csak a lányok után járni. Beállt Pista katonának, ott sem volt jó a butának. Mert nem tudott szalutálni, hej, csak a lányok után járni. (Kapusi Gáspár; „Nem olyan daliás a dallama”, jellemezte.) 343

Next

/
Oldalképek
Tartalom