Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - Nagy Zsolt: Termesztésre ajánlott és termesztett történelmi körtefajták az egykori Csík vármegye területén
íme nagy kertről van szó. Ott, mint nálunk a szőlőt, oly nagyban tenyésztik a gyümölcsöt. Az Unió lakossága kimondhatatlanul szereti a gyümölcsöt. A tulajdonosok a terméketlenség okát gombák által okozott betegségnek tulajdonították és azért Waite növény pathologust hivatalból kiküldötték Virginiába, a mely állam területén van a körtefa ültetvény. A kiküldött talált ugyan gombákat a kertben, de nem oly mennyiségben, hogy a baj igazi okának tarthatta volna őket és igy a körtevirágoknak a virágpor által való termékenyülését kezdte tanulmányozni. Kisértetképpen legelőször is a Bartlett-fák virágait ugyancsak Bartlett-fajta virágokból vett virágporral porozta be, még pedig részint ugyanarról a fáról, részint más fákról valóval. Azután a Bartlett-körtefajta virágait más körtefajtának virágporával is termékenyitette. Az eredmény meglepő volt. »Semmiféle gyümölcs nem fejlődött ugyanis a Bartlett-fajtának ama virágaiból, melyek a maguk fajtájának virágporával voltak kezelve; míg ellenben bőven kötöttek gyümölcsöt azok a virágok, melyeket valamely más körtefajtának virágporával termékenyített.« Ez által kiderült, hogy a Bartlett-körtefajta önmagát nem birja termékenyíteni, hanem más fajtáknak is kell közéje ültetve lenniök, hogy gyümölcsöt adjon. így a kert is elszigetelt helyen s az ültetvények mind e fajból lévén a terméketlenség oka vilégosan kiderült. A tulajdonosok az ezen felfedezés folytán nyert évi hasznot 10,000 dollárra s a megelőző évek veszteségét 120-140 ezer dollárra becsülik. De az amerikai angol-szászok ezen eredménynyel nem elégedtek meg. Mihelyt tehát Waite Virginiából visszaérkezett Washingtnba, őt a buvárlatok folytatása végett azonnal Rochesterbe (New-York államban) küldték, hol a bimbók épp akkor kezdettek fesleni. Hasonló kísérletek történtek hamarjában Brockportban és Genevaben is; az utóbbi helyen Taurchild az almafákat is kísérletei közé fogta. Miből kiderült, hogy az Egyesült-Államokban általánosan művelt körte fajták kétharmada a maga fajtájának virágporától nem termékenyül, nem kötődik, hanem más körtefajták virágporára szorul. Az almafáknál pedig ezek a viszonyok még általánosabbak. Ennélfogva a ki gyümölcsösét csak egy körte vagy almafajtából alakítja, ez által - ha közvetlen szomszédja révén nem jut hozzá segítség - a termés bőségétől a legtöbb esetben elesik. Az is kitűnt, hogy mikor a virágnak a maga fajtabei porral való megtermékenyítése sikerült, az igy kötődött gyümölcs sokkal kisebb volt, mint ha más fajtának virágpora szerepelt. Mint tudjuk: a virágpor átvitelét egyik fáról a másikra, a méhek és egyéb rovarok végzik. Ebből magyarázható meg, hogy ha a virágzáskor állandóan esős idő van s igy a rovarok látogatása elmarad, a gyümölcs kötődés is igen silány. És most tovább azon kérdést tehetnők: vájjon mely gyümölcsfajták azok, melyek virágának virágpora a legerélyesebben végzi kölcsönösön a termékenyítést és így a legnagyobb mértékű gyümölcskötődést biztosítja? Itt a pomológiai tudománynak oly igen értékes vívmányával állunk szemben, melyet hazánkban s itt nálunk Csikmegyében is már meglevő, de főleg később még nagyobb mérvben fejlesztendő nagyobb gyümölcsöseinkben igazán hasznunkra fordíthatjuk. Az efféle jelenségek a növényélet terén előttünk sem újdonságok, de - tudtom szerint gyümölcsfáknál s a gyümölcstermelésnél az ily módoni termékenyítésre nem sok gondot és figyelmet fordítottunk. Pedig, ha már nehány darab gyümölcsfával rendelkezünk, vagy ilyeneket akarunk beállítani a fentebbiekre való tekintettel, bizonyára a közönségesnél és az akárhogy, minden számítás nélkül tenyésztett gyümölcsfák termésével szemben az eddigieknél nagyobb hasznot biztosíthatunk számunkra. E téren a kísérlet nem fog sikertelen maradni. (...)” TERMESZTÉSRE AJÁNLOTT ÉS TERMESZTETT TÖRTÉNELMI KÖRTE... 323
