Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - Nagy Zsolt: Termesztésre ajánlott és termesztett történelmi körtefajták az egykori Csík vármegye területén
NAGY ZSOLT D [k.] fr. (?) DE BOUCHET = ? ♦ ANANÁSZ K.; BOUCHET. F [k.] fr. FAVORI MUSQUÉ = Pézsmaillatú kedvenc [fr. Favori musqué du conseiller = Tanácsadó pézsmaillatú kedvence], ♦ írod. LEROY 1867, 122; BERECZKI 1877, 186 stb. ♦ — ANANÁSZ K. [k.] fr. FAVORI MUSQUÉ DU CONSEILLER = Tanácsadó pézsmaillatú kedvence. ♦ —» ANANÁSZ K.; FAVORI MUSQUÉ. [k.] FRANCIA ANANÁSZ ♦ — ANANAS FRANQAIS; ANANÁSZ K. K [k.] KORTRIJKI ANANÁSZ K. ♦ — ANANÁSZ K.; POIRE ANANAS DE COURTRAI. M [k.] magy. MOCSKOS K. [-]. ♦ magy. Székely bergamot ♦ » Csík vármegyében kászonaltízi Balási Lajos birtokos kertjéből terjedt el. „Fájának edzettsége, ritkán csaló termékenysége és gyümölcseinek jósága végett” kedvelt gyümölcsfajta volt. Forrás. BERECZKI 1887/a, 169. ♦ Megj. Eredete bizonytalan. Bereczki Máté szerint Székelyföldről származhat. „Rozsda csak ott fordul elő fölületén, a hol a bőr, fejlődés közben, sérülést kapott; némely évjárással barnás vagy feketés ragyaszeplők is mutatkoznak rajta s innét kaphatta aztán »Mocskos körte« népies nevét is a székelyektől.” - írja. ♦ írod. BERECZKI 1887/a, 169. ♦ SZÉKELY BERGAMOT. Ny [k.] NYÁRI ANANÁSZ ♦ ANANAS DETÉ; ANANAS D’ÉTÉ; ANANÁSZ K. P [k.] PÉZSMAILLATÚ KEDVENC ♦ — ANANÁSZ K.; FAVORI MUSQUÉ. [k.] fr. {POIRE ANANAS DE COURTRAI) = Kortrijki ananász k. ♦ írod. *LEROY 1867, 124-125. ♦ □ LEROY 1867, 122, f.-f„ v.r. ♦ — ANANÁSZ K. [k.] fr. POIRE DE BOUCHET = ? k. ♦ — ANANÁSZ K.; BOUCHET. Sz • [k.] magy. SZÉKELY BERGAMOT [-]. ♦ » Csík vármegyében kászonaltízi Balási Lajos birtokos kertjéből terjedt el. „Fájának edzettsége, ritkán csaló termékenysége és gyümölcseinek jósága végett” kedvelt gyümölcsfajta volt. 1875-ben Márton Ferenc kir. járásbíró, aki a fajtát székely eredetűnek tartotta, oltóvesszőket küldött róla mezőkovácsházai Bereczki Máténak leírás végett. Bereczki az addig Mocskos k.-ként ismert gyümölcsöt — néven ismertette meg a szélesebb olvasóközönséggel. A Gyümölcsészeti vázlatok 1887-es negyedik kötetében jelentette meg két oldalas részletes leírását. A pomológiai leírás mellé Bereczki a következő észrevételt fűzte: „Minthogy még vidékem mostoha viszonyai közt is, - ha a gyümölcs termésre csak kissé kedvező az időjárás, - sohasem marad meddőn; bízvást helyet adhatunk neki kelteinkben, mindenfelé a hazában.” Ennek ellenére a pomológus csak néhány „próbaágon” termesztette a fajtát s megrendelőit nem tudta ellátni megfelelő mennyiségű oltóvesszővel, amely annak szélesebb körű elterjedésében segíthetett volna. Forrás. BERECZKI 1887/a, 169-170.; BERECZKI 1887/b, 8. ♦ Méret. Közepes, közepesnél kisebb. Alak. Hasas. Egyik oldalán hízottabb. Szára felé rövid, tompa csúcsban végződik. Szín. Eleinte sápadt zöld, éréskor sárgás zöld. Napos oldalán élénkebb sárga, néha kisebb-nagyobb foltban tüdőszínnel belehelt. Zöld színű apró pontokkal sűrűn borított. Szár. Rövid vagy középhosszú, kissé oldalt kiálló, középvastag, fás, bunkósan végződő. Zöldes, néhol világos barna. Magvak. Tojásdad, hegyes, barna. Héj. Vékony, sima, bágyadtan fénylő. Hús. Sárgás, itt-ott zöldes fehér. Tömött, bő levű, cukros, gyenge savannyal. Fűszeres ízű. Érés. Aug.-okt. Fa. Mérsékelt növésű. Korán termőre forduló. Évente, csomósán termő. Felálló vagy éles szögekben felfele törekvő merev ágak, gúlaalakú koronát alkotó sűrű lombozat. Idősebb ágainak kérge sima, szürkés vagy ónszínű. A vesszők rövidek vagy közép hosszúak, vastagok, hegyük fele elvékonyodók, kissé könyökösek, egyenesek. Hegyük többnyire bunkósan végződik. Fiatal korukban finoman molyhosak, idősebb korban csupaszak, sárgás olajszínűek vagy zöldesbarnák. Szembetűnően pontozottak. Rövid levélközűek. Rügy. Kicsik, széles talpúak, kúposak, hegyesek, a vesszőtől elállók, pirosas gesztenyeszínűek. Kissé 320
