Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - Nagy Zsolt: Termesztésre ajánlott és termesztett történelmi körtefajták az egykori Csík vármegye területén
[k.] fr. ANANAS FRANţAIS = Francia ananász. ♦ —► ANANÁSZ K. ♦ [k.] magy. ANANASZ = Ananász. ♦ — ANANÁSZ K. [k.] ANANÁSZ ♦ — ANANAS; ANANASZ; ANANÁSZ K.; ANANÁZ. [k.] ANANÁSZK. ♦ — ANANASBIRN; ANANÁSZ K. [k.] ANANÁSZ K. ♦ —> ANANAS BIRN; ANANÁSZ K. •o [k.] magy. ANANÁSZ K. [ang. Ananas = Ananász; ném. Ananasbirn = Ananászk.; nem. Ananas birn = Ananász k.; fr. Ananas d’Eté = Nyári ananász; fr. Ananas d’été = Nyári ananász; fr. Ananas franţais = Francia ananász; magy. Ananász = Ananász; magy. Ananáz = Ananász; fr. (?) Bouchet Ananas = ? ananász]. ♦ fe Ambrette - ? Syn. fr. Bouchet = ? [fr. (?) Bouchet Ananas = ? ananász; fr. (?) de Bouchet = ?; fr. Poire de Bouchet = ? k.]; fr. Compérette = ? [fr. (?) Comperette = ?]; fr. Favori musqué = Pézsmaillatú kedvenc [fr. Favori musqué du conseiller = Tanácsadó pézsmaillatú kedvence]. Alakk. fr. {Poire Ananas de Courtrai} = Kortrijki ananász k. ♦ » A 19. század második felében Sántha Simon vármegyei irodatiszt csíksomlyói gyümölcsösében termesztett — t. Egy Vitos Mózes által - a Csikmegyei füzetek-ben - közzétett feljegyzésében az áll, hogy az 1888. január 2-4-i rendkívüli hideg miatt Ananász k.fája csaknem kifagyott. A fajta fagyokkal szemben mégis ellenállónak bizonyult. Mezőkovácsházai Bereczki Máté a Gyümölcsészeti vázlatok első kötetében a következőket jegyezte fel erről: „az 1871/2-diki tél rendkivüli hidege két anyafám törzsén nagyobb fagyfoltokat okozott is nálam. E sebek azonban nemhogy hátravetették volna fáimat növekedésükben; de, sőt sokkal inkább élénk növésre ingerelték őket úgy, hogy kevés idő múlva helye sem fog látszani a sebeknek.” E tulajdonságának is köszönhető, hogy 1890-ben mind a Csikmegyei Gazdasági Egylet által termesztésre javasolt gyümölcsfajták listájában, mind pedig az évi vándortanítói jelentés fajta-ajánlásában megtaláljuk ~, illetve Ananáz néven. Forrás. BERECZKI 1877, 186; VITOS 2003, 120- 122. ♦ Méret. Közepes. Alak. A kúpos gömbalaktól a tompa körte-, vagy hasas csigaalakig változó. Szín. Élénk zöld, majd éréskor sárgás zöld. Napos oldalán gyakran szennyes vörössel mosott, sötétvörössel tarkított. Barnásszürke pontokkal szembetűnően behintett. Szakadozott, kissé érdestapintású, barnás rozsdaszálak, pettyek és foltok is gyakran megjelennek. Szár. Rövid, vastag, néha húsos. Héj. Finom tapintású. Hás. Fehér, helyenként sárga eres. Finom, tömött, teljesen szétolvadó. Magháza körül is ritka a kövecsesség. Lédús, cukros, enyhén borízű, kellemesen fűszeres, zamatos. Általában muskotályos jellegű. Érés. Szept. végétől okt. végéig. Fa. Eleinte lassú, később erélyes növekedésű. Nem nő magasra. Ágai sűrűn berakódnak termővesszőkkel. A vesszők felfele állóak, rövidek, zömökek, könyökösek. Felületük sima, fiatal korukban molyhosak, sárgás zöldek, napos oldalukon vörösesen mosottak. Érett korban csupaszak, barnás zöldek, kissé kiemelkedő fehér pontokkal sűrűn pontozottak. Rövid levélközűek. Rügy. Középnagy, kúpos, hegyes. A fától kissé elálló, alig kiemelkedő ülőlapra helyezkednek. Színük sötétbarna, gesztenye színű pikkelyekkel borítva. Levél. Középnagyok, kemény szövetűek. Hosszas tojásdadok vagy kerülékesek, rövid, éles hegyben végződőek. A vesszők éle felé laposak, fennebb azonban völgyesek, csak kissé íveltek; inkább csak a hegyükkel lefelé görbülök. Csupaszak, simák, fényesek, kissé világoszöldek. Még fiatalon is csak kissé molyhosak. Szélük finoman, tompán fűrészelt, itt-ott épszélű. A levélnyél hosszú, vékony, merev, csaknem vízszintesen álló. Virágrügy. Kicsi, hosszasan kúposak, lazán álló pikkelyekkel borítva. ♦ Meg. Eredete nem ismert. XIV. Lajos francia király főkertésze, Quintinye már 1692 előtt Poire de Bouchet néven ismerte és termesztette. ♦ írod. *MAYER 1801, 236.; DIEL 1834, 72.; *HOGG 1860, 152.; »WILLERMOZ 1863, old. n.; * LEROY 1867, 122-125.; »BERECZKI 1877, 185-186.; Uő. 1887, 5.; NAGY- TÓTH 2006, 80. stb. ♦ □ MAYER 1801, LIII. tábl., 64. ábra, sz., f.; WILLERMOZ 1863, 9. ábra, f-f„ r.; LEROY 1867, 122 és 123, f.-f.,v.r. stb. o [k.] magy. ANANÁZ = Ananász. ♦ —> ANANÁSZ K. B [k.] fr. BOUCHET = ? [fr. (?) Bouchet Ananas = ? ananász; fr. (?) de Bouchet = ?; fr. Poire de Bouchet = ? ♦ Irod. QUINTINIE 1692, 180.; LEROY 1867, 122.; MAYER 1801, 236.; LEROY 1867, 122.; BERECZKI 1877, 186. ♦ -► ANANÁSZ K. [k.] fr. (?) BOUCHET ANANAS = ? ananász. ♦ — ANANÁSZ K.; BOUCHET. c [k.] fr. (?) COMPERETTE = ? ♦ ->■ ANANÁSZ K.; COMPÉRETTE. [k.] fr. COMPÉRETTE = ? [fr. (?) Comperette = ?]. ♦ Irod. LEROY 1867, 122.; BERECZKI 1877, 185. stb. ♦ -+ ANANÁSZ K. TERMESZTÉSRE AJÁNLOTT ÉS TERMESZTETT TÖRTÉNELMI KÖRTE... 319
