Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Régészet - Botár István: Árpád-kori településrészlet Csíksomlyón
BOTÁR ISTVÁN egyértelműen személynévi eredetű, melyhez csak utólag a 16. század folyamán kapcsolódott analógiás úton a -falva utótag.5 Az Árpád-kori személynevekből alakult, de csak később említett egytagú helyneveket a korabeli írott források hiánya ellenére akkor is Árpád-korinak kellene tartanunk, ha erre egyéb nyomok nem mutatnának.6 Csíksomlyó esetében azonban szerencsére nem ez a helyzet. A Szent Péter és Pál templomban folytatott kutatások legfontosabb eredménye az azonosított középkori periódusok és alaprajzok mellett az volt, hogy közvetett módon sikerült igazolni egy 12. században már álló kő templom létét. Az egyik bordás S-végű hajkarikákkal eltemetett váz alatt (10. sír), melyet a C14-es vizsgálatok a 1208-1270 közötti időszakra kelteztek, egy kisgyerek sírja húzódott (14. sír), akit tehát legalább egy generációnyi idővel (30 év ?) korábban temethettek el. Ez utóbbi sír betöltésében azonban nem csak egy általa bolygatott felnőtt váz csontjai, hanem habarcsrögök is előkerültek, jelezve azt, hogy a 14. sírt is már korábbi temetkezések földjébe ásták bele olyan területen, melynek a közelében kő épület, esetünkben nyilvánvalóan templom, állt.7 Az ásatás egyik, immár a település felé mutató érdekessége, hogy az általunk feltárt legkorábbi templom alapozásának habarcsában a falszövetben azonosított másodlagosan felhasznált, egy korábbi templom bontásából származó vakolt-meszelt, esetenként festett és faragott kövek mellett egy fésűs beböködésű edénytöredék került elő. (3-4. kép) A Csobot(-falva) felett magasodó dombon tehát már az Árpád-kor derekán egyház állt. Templomunk bizonyára olyan területen épült fel, mely a korabeli erdélyi püspökség és így a Magyar Királyság szerves részét képezte. Ehhez a templomhoz már felépülése idején nyilván több település tartozhatott. A templomtól nyugatra húzódó úgynevezett Fodor-kertben elő is kerültek az egyik korabeli falu maradványai. A lelőhely a Somlyó-patak partján húzódik, de a patak-menti alsóbb területeket teljesen beépítették, így nagyobb felülettel kutatható rész csak a domb magasabb, nyugat felé lejtő részein található. Ennek ellenére a középkori település nyomait terepbejárások során a beépített területeken is regisztrálni lehetett. A Somlyó-patak bal, déli partján (Kájoni-utca, iskola udvara, árvaház) területéről terepbejárások, illetve közművesítési munkálatok kapcsán rendszeresen kerülnek elő korábbi leletek mellett középkori, közte Árpád-kori leletek is (Botár István, Darvas Lóránt, Janovits István, Kosza Antal terepbejárásai). Egyértelműnek tűnik, hogy a különböző korú Fodorkerti települések, majd a középkori falu a patak túlsó oldalára is kiterjedtek. (2. kép) A középkori település délnyugati szélét talán az árvaház kertjében egy leletmentés során megtalált 12-13. századi peremtöredékek jelezhetik.8 A patak északi partján azonban jóval nyugatabbra is kerülnek elő középkori leletek. Az úgynevezett Barátok-kertje, Mikes-kert nevű részeken a ferences kegytemplommal északi, északnyugati irányban átellenben, a patak jobb partján, a nagyobb nyílt felületen, a szántóból szórványosan Árpád-kori (cserépbogrács, rádlis, és hullámvonallal díszített oldaltöredékek), illetve 13-14. századi tagolt peremű edénytöredékeket gyűjtöttünk. (5. kép) A lelőhely bizonyosan behúzódik Vardotfalva (Somlyó) beépített területére. A Fodor-kerti lelőhelyet már régóta ismeri a kutatás, az 1950-es években itt zajlott Kovács Dénes vezetésével az első ásatás.9 A lelőhelyen azóta többen végeztek terepbejárásokat, melyek során őskori, népvándorlás kori és középkori leletek is kerültek elő.10 2005-ben a domb északkeleti felében zajlott egy megelőző feltárás a Várdomb-panzió alapterületén, amely során igazolódott az a terepbejárási megfigyelés, hogy a lelőhely súlypontja az enyhe vízválasztótól délre húzódik.11 5 Fnesz 1/336., Fehértói 2004,199. (1214: Chobod) 6 Csík Árpád-kori helynévanyagához ld. BOTÁR 2008. 7 Botár 2007-2008. 8 Botár István közöletlen leletmentése 2011. 9 Kovács Dénes ásatási naplója a CsSzM irattárában. ‘“Janovits 1999,123., Rep. 150. 11 Raport de cercetare preventiva - Şumuleu Fodor-kert. Botár István. Kézirat a CsSzM irattárában. Az előzetes jelentés elérhető a http://cimec.ro/arheologie/cronicaca2012/cd/index.htm 128. tétel internetes címen. 30
