Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - Nagy Zsolt: Termesztésre ajánlott és termesztett történelmi körtefajták az egykori Csík vármegye területén
NAGY ZSOLT 5. Gy. Gyergyó-Ditró 760 4,08 6. K. Csik-Szt.-György 668 3,58 7. K. Csik-Csekefalva 601 3,22 7. K. Csik-Kozmás 601 3,22 8. Gy. Gyergyó-Szárhegy 580 3,11 9. K. Csik-Tusnád 558 2,99 10. T. Gyergyó-Békás 436 2,34 (...) (...) (...) (...) (...) 51. r.t.v. Csik-Szereda 52 0,28 (...) (...) (...) (...) (...) 60. T. Gyergyó-Bélbor 3 0,02 OSSZ. 18.648 2. táblázat. Csík vármegye első tíz települése 1895-ben a körtefák mennyiségét (db.) tekintve. A szerző szerkesztése az 1895-ös mezőgazdasági statisztika adatainak felhasználásával, 2014. A településszintű adatok járásonkénti összesítése adta a 3. táblázatot. Eszerint a Kászonalcsíki járás 7138 körtefával járt az élen, amely a vármegye össz-körtefaállományának majdnem ~40%-át jelentette. A Gyergyószentmiklósi járás településein 1895-ben összesen 6147 körtefát írtak össze, amely a vármegyei összeg ~ 33%-a. Ezt követte a Felcsíki járás majd a Gyergyótölgyesi járás 3873, illetve 1438 körtefával (vö. 3. táblázat). sorsz. járás körtefa a vármegyei össz.-ből (%) 1. K. 7.138 38,27 2. Gy6.147 32,96 3. F. 3.873 20,76 4. T. 1.438 7,71 Csik-Szereda r.t.v. 52 0,27 OSSZ. 18.648 3. táblázat. A körtefák számának járásonkénti megoszlása Csík vármegyében 1895-ben. A szerző szerkesztése az 1895-ös mezőgazdasági statisztika adatainak felhasználásával, 2014. A járások között felállított sorrend reálisabb képet mutat, ha figyelembe vesszük azt is, hogy az egyes közigazgatási egységekhez hány település tartozott a 19. század végén s hány körtefa jutott átlagosan egy településre a járáson belül. Legtöbb település a Felcsíki egységhez tartozott (28 település), ezt követte a Kászonalcsíki (18 település), a Gyergyószentmiklósi (12 település), végül pedig a Gyergyótölgyesi járás (5 település). Ha a járáson belül az egy településre jutó körtefák száma szerint állítjunk fel a sorrendet, akkor első helyre a Gyergyószentmiklósi járás kerül, ahol a 6147 körtefa 12 településen oszlott el, átlagosan tehát —512 fa/helység. A sorban második a Kászonalcsíki járás, ahol a 18 településre 7138, átlagosan településenként —396 fa jutott. Az előző adatsorhoz képest a harmadik és negyedik helyen is felcserélődtek a járások: harmadik helyre az 5 helységet magába foglaló Gyergyótölgyesi járás, míg negyedik, utolsó helyre a legtöbb településsel bíró Felcsíki járás került, —287, valamint — 138 körtefával településenként (vö. 4. táblázat). 306
