Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - Nagy Zsolt: Termesztésre ajánlott és termesztett történelmi körtefajták az egykori Csík vármegye területén
NAGY ZSOLT Vadkörte - vackor - félvackor - körte (a termesztés története az egykori Csík vármegye területén) Míg a többi gyümölcsfaj az időszámításunk előtti korokban a gyűjtögetett növények csoportjába tartozott, addig az európai vadkörte (Pyrus pyraster10 Burgsd. 1787 [syn. P. communis20 21 L. var. pyraster L. 1753]) a kárpát-medencei tájban a régészeti feltárások tanúsága szerint, ha gyéren is, de már mint domesztikálódott faj fordult elő,22 s a térségben dokumentálható kultúr körtefajtáink, a nemes körték (Pyrus communis L. 1753) többszöri kereszteződés eredményeként többek között e vadfaj származékaiként jöttek létre az évszázadok során: az ókor végétől a nyári fajtacsoport, a középkortól a mustkörték, a vérbelú fajtacsoport, az ún. árpával érők, az újkortól pedig az őszi-téli fajtacsoport képviselői.23 Az egykori Csík vármegye területén maga az európai vadkörtefa (.Pyrus pyraster Burgsd. 1787 [syn. P. communis L. var. pyraster L. 1753]) - a legfagytúrőbb vadkörtefajként24 - feltételezhetően egykor nagyobb arányban volt fellelhető az al- és felcsíki, gyergyói, gyimesi, valamint kászoni erdőségek elegyfájaként, illetve a magashegyi kaszálókon mint az erdőirtások emlékét őrző hagyásfa.25 Erről tanúskodik például egy 1659-re datálható feljegyzés is, amely a mai Csíkszent- márton alsó határában említ „Keortvelyes” völgyet s erdélyi viszonylatban is ez a legkorábbi vadkörtére utaló helyneveink egyike.26 Bár a múlt századfordulóra megfogyatkozott vadkörtefák gyümölcse27 csak helyenként tölthetett be jelentős szerepet a paraszti konyhában, az egykori Csík vármegye területén található kistájak településein alkalmi csemegeként még ott is számon tartották, ahol csak néhány hagyásfa jelentette a vadkörtefaállományt. Némi - lakóépület padlásán vagy a szénában, szalmában, búzában való - utóérlelés után nyersen, aszalványként és főzve is fogyasztották, csiger/csügör, pálinka és ecet alapanyagául szolgált, különböző részeinek főzetét a népi gyógyászatban alkalmazták, tojás, textil vagy akár haj festésére is felhasználták (főként kérgéből, leveleiből és a gyümölcshéjból barna színű festékanyagot állítottak elő).28 Kemendi Ágnes legújabb kutatásai és kísérletei is azt mutatják, hogy a vadkörte leveléből és ágvégéből pác nélkül vörhenyesbarna, timsóval sárgásbarna, vasgáliccal pedig sötétbarna és sötétszürke árnyalat nyerhető,29 ami fontos festékanyaga volt a főként Kászon és Csík vidékén elterjedt ún. székely festékeseknek. Nem volt ritka a vadkörte takarmányként, piaci áruként vagy cserealapként való hasznosítása sem (a 19-20. században a távolsági cserekereskedelem terményei között is megtaláljuk). Később a vadkörtefa-csemete mint alanyfa játszott fontos szerepet 20 A pyraster szó a pirus/pyrus (róm. körte) és az aster (gör. csillag - a keresztben felvágott termés csillag alakúan elhelyezkedő magházaira utalhat) összeolvadásából keletkezett. 21 Lat. közönséges (a fafaj közismertségére utal). 22 TerpÓ 2003, 43.; Nagy-TÓTH 2006, 9. 23 TERPÓ 2003, 44. Az Európai vadkörte 8 változata (varietas) és 33 formája (forma) nem csak a nemeskörtékkel hibridizálódik, hanem a többi őshonos körtefajunkkal is (Pyrus magyarica-val Pyrus x kárpátiam; Pyrus nwalis-ú Pyrus x austriaca). Vitatott a Kárpát-medencei őshonossága a Vastaggallyú körtének (Pyrus nivalis). 24 SZANI 2011/a, 4. 25 Az elsősorban sík- és dombvidékkedvelő fafaj Kárpát-medencei legmagasabb megjelenését Fekete Lajos és Blattny Tibor 1913-ban megjelent Az erdészeti jelentőségű fák és cserjék elterjedése a Magyar Állam területén című szintézisükben az Északkeleti-Kárpátokban található Guttin-hegycsoportból közlik, ahol a vadkörte a Cigánykő gerincére 1179 m tengerszint feletti magasságig kapaszkodott (SZMORAD 1998, 2). 26 szabót. 1995,414. 27 Az Európai vadkörtefa termésének érése júliustól októberig tart, gyümölcse gömbölyded alakú, néhány cm átmérőjű, nagyon hosszú kocsányú, kövecses húsú és fanyar ízű. 5 rekeszú, csillag alakú magházában 2-2 lapos, barnásfekete mag található. 28 VÁMSZER 1932, 25; MlKLÓSSY V. 1978, 99; GUNDA 2001, 30. 29 Kemendi 2014,76. 298
