Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - B. Tódor Enikő: Életmódváltások Homoródalmáson idősebb Tódor Albert életútján keresztül
ÉLETMÓDVÁLTÁSOK HOMORÓDALMÁSON IDŐSEBB TÓDOR ALBERT ÉLETÚTJÁN KERESZTÜL1 B. Tódor Enikő Tanulmányom alapjául a falusi társadalom változási folyamataival foglalkozó írások elemzése, személyes tapasztalataim, a homoródalmási szóbeli történelem és édesapámmal folytatott célirányos beszélgetéseim szolgálnak. Az általam tárgyalt korszakot Homoródalmás vonatkozásában Oláh Sándor2 kutatta legmélyrehatóbban, előtte Szabó Gyula3, Kardalus János4, korábban pedig Kozma Miklós5. A közvetlen környéken Mihály János6, Zepeczaner Jenő7 és szélesebb kontextusban Gagyi József8 foglalkoztak a témával. írásom gerincét az a több órányi hangfelvétel adja, amelyet édesapámmal az utóbbi négy évben vettem fel. Ezt az anyagot igyekeztem az aktuális történelmi háttérben elhelyezni. Úgy gondolom, az itt leírtak a kor megismerésében és megértésében tanulságul és talán valamelyest iránymutatóul is szolgálhatnak az eljövendő nemzedék számára. Homoródalmás a 20. század elején A 20. század elején Homoródalmás lakossága földművelésből, állattartásból, az erdők hasznából és kiegészítő tevékenységként mészégetésből, illetve városi idénymunkákból élt. A falu közelében kevés volt a jó minőségű termőföld a több mint kétezer9 lakos növénytermesztésből történő ellátásához. Az állattartás körülményei lényegesen jobbak voltak, mert Homoródalmás határa a környező falvakéhoz képest hatalmas, 10így a falutól távolabbi földeket kaszálóként, legelőként használhatták. A 10-15 kilométer távolságra levő kaszálókon sok almási családnak nyári szállásai11 (kis egyhelyiséges, általában boronafalú házcsűrrel) is voltak. A falu településszerkezetére jellemző volt a tanárok. A tanárok több, esetleg többtíz ház, amelyek úgy épülnek, hogy egy zárt területet vesznek körül, így a házak mögötti kertek egybefüggő, védett területet képeznek. Almáson több ilyen tanárok is van. A házak és a gazdasági épületek mérete a birtoknagyságtól függött. A bennva- lóban (ez a házas telek neve Homoródalmáson) a lakóházak mellett pajtás csűr, szín, disznó- és tyúkpajta, kinti kemence állt. A csűr mögötti kertekben termesztették a zöldségeket, minden egyebet pedig a mezőn. A házak egy-, két-, vagy háromosztatúak voltak, esetenként lakópincével. lA tanulmány a K105556 számú, Tradíció és modernizáció Erdély néprajzi képének változásában a 19-21. században. Alapkutatás folytatása a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyütteséhez című OTKA kutatás keretében készült. 2 OLÁH 2001, 2004a, 2004b, 2004c, 2006, MIHÁLY, OLÁH 2013. 3 Szabó 1980. 4 Kardalus 1980. 5 Kozma 1943. 6 Mihály, Oláh 2013. 7 Zepeczaner 1993. 8 Gagyi 2006. 9 1910-ben Homoródalmás lakossága 2381 fő volt. VARGA 1998. 10 Homoródalmás külterülete 112,2 km2. “MÁRKOS 1980. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve X. (2014), p. 281-294 281
