Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Kolumbán Zsuzsanna: Adatok a 19. századi erdélyi unitárius válóperes iratok kutatásához
KOLUMBÁN ZSUZSÁNNA ismert személyt. De ha mégis megtörtént, az érintett fél a soron következő iratváltásban a megfelelő információk megadásával óvást tett annak érdekében, hogy a deviáns személy vallomását ne vegyék figyelembe. Azon elvált személyre, aki nem volt valamely bűn elkövetése által felelősnek minősíthető a felbontott kapcsolatén, nem tekintettek deviánsként. A konfliktusok hátterében megbúvó összefüggések megfigyelésére leginkább a tanúvallomások adnak lehetőséget. Annak ellenére, hogy a feleltetéssel bizonyítani óhajtó fél állította össze a tanúk listáját, a vallók válaszaiban nem feltétlenül az ő álláspontja mutatkozott meg. A tanúk gyakran emelik ki a másik fél hibáját, a kialakult helyzet előzményeit és az események közti kapcsolatokat. Véleményünk szerint az egyházi peres iratanyag - kellő óvatossággal kezelve, továbbá az egyházjogi normák és az azok alapján működő illetékes intézmények működési sajátosságait szem előtt tartva -, a családbomlásra vonatkozó statisztikai adatokon túl, képes jelezni a társadalom egyénnel szembeni elvárásait, az erkölcsi normák körét, az ezeknek való ellenszegülés következményeit, az egyház és közösség viszonyulását a váláshoz, de megfigyelhetjük a családon belüli kapcsolatok sajátosságait, a nemi szerepek változásait, háztartáson belüli munkamegosztást stb. is. Befejezésként feltehető a kérdést, hogy mi történt a válás után. Az ítéletben a feleket szerencsésebb házasságra, kapcsolatra bocsátották. A 19. században ennek megvalósítására törekedtek is, hiszen a válók szavaival élve: „házat, tüzet tartani egyedül nem lehet”. Más megoldás lehetett a vadházasság, a korlátozottabb anyagi lehetőségekkel bíró nők esetében pedig valamely rokon háztartásában való elhelyezkedés vagy a szolgálatba szegődés. Érdemes itt megemlíteni az 1881. évi népszámlálás válási adatait, mely szerint összesen 26 unitárius férfit és 37 unitárius elvált nőt írtak össze Udvarhely vármegyében, miközben csak az Udvarhelyi Unitárius Egyházkörben 1880-ban 16, 1881-ben 13 válást mondtak ki.35 Bizonyára nem mindenki kötött új házasságot, voltak akik elhaláloztak, más közigazgatási egységbe vagy más országba költöztek, esetleg nem említették elvált voltukat, de a fentebbi adatok a válások számához viszonyítva még a nevezett tényezők figyelembe vételével is alacsonynak minősíthetők. BENKŐ 1999 BŐD 1763 BŐD 1836 KOLUMBÁN 2009 KOLUMBÁN 2011 KOLUMBÁN 2013 KOLUMBÁN 2014 Irodalom Benkő József, Transsilvania Specialis. Erdély földje és népe, I. köt., Kriterion Könyvkiadó, Bukarest - Kolozsvár. Bőd Petri, Synopsis iuris connubialis seu tractatus de iure connubiorum, In Typ. Publica Impress. Sámuel Sárdi, Cibinii. Bod Péter, Házassági törvényrajz, vagy a házassági törvényekről való tanítás, Az ev. ref. kollégyom bet. Barra Gábor, Kolozsvárit. Kolumbán Zsuzsánna, A házasságok felbontásának joga és az erdélyi református egyház a 19. században, IN Mezey Barna; Nagy Janka Teodóra (Eds.), Jogi néprajz - Jogi kultúrtörténet, Eötvös Loránd TE, Budapest, 447-465. Kolumbán Zsuzsánna, Házasságra erőltetés és családbomlás az Udvarhelyi Református Egyházmegyében a 19. század folyamán, IN Kelemen Imola (Ed.), A Csíki Székely Múzeum Évkönyve VII, Csíki Székely Múzeum, Pro- Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 263-276. Kolumbán Zsuzsánna, Divorce in Odorhei County, during the 19th Century, IN Mediterranean Journal of Social Sciences, 4. köt., 11. sz., 192-199. Kolumbán Zsuzsánna, Căsătorie sau concubinaj? Câteva aspecte privind răpspândirea relaţiilor de concubinaj în Comitatul Odorhei la sfârşit de secol XIX, IN Deteşan, Daniela; Popa-Andrei, Mirela; Mádly Lóránt (Coord.), Fascinaţia trecutului. Omagiu istoricului Simion Retegan la împlinirea vârstei de 75 de ani, Editura Mega, Editura Argonaut, Cluj-Napoca, 153-167. 35 A Magyar 1882,115. 182
