Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Kolumbán Zsuzsanna: Adatok a 19. századi erdélyi unitárius válóperes iratok kutatásához
ADA TOK A 19. SZÁZADI ÉRDÉL YI REFORMA TUS VÁLÓPERES IRA TOK... újraházasodás jogának korlátozása lehetett ideiglenes vagy örökös, általános vagy egyetlen személyre szóló. Felmentést a püspök adhatott. Örökös ligával büntették azt nőt, aki magát gyerek- szülésre képtelenné tette. Általános ligába vetették a különösen agresszív személyt, aki házastársa életére tört. A paráznaságot elkövető nem házasodhatott össze bűntársával. Felgyógyulásáig korlátozták újraházasodásában az olyan személyt, melynek betegsége lehetetlenné tette a gyereknemzést vagy szülést. Az ítéletek szerint az egyszerű liga alóli felmentését a büntetett fél megjobbulását követően, vagy az 1889-ben kiadott egyházjog szerint hat hónap után kérhette, de az alpapi székek ítéleteiben a ligázással a 60-as évek után nem találkozunk. A fentebbi büntetéseket kiegészítendő, a világi törvények szerinti büntetés kiszabása és végrehajtása érdekében a bűnöst világi hatóságok elé jutatták. A peres felek anyagi jellegű követelései is megjelennek a peres iratokban, pl. hozománybeli javak eladásából származó pénzösszeg visszaszolgáltatása. Az alpapi széki ítéletben azonban csak a nő hozományának kiszolgáltatásáról tesznek említést. Az anyagi jellegű gondok megoldásával a teljes században a világi hatóságokhoz irányították a peres feleket. Az 1868. évi 54. te.16 hatályba léptével az anyagi jellegű követelésekre, illetve a gyerekekre vonatkozó „határozatok” kimaradtak a peres iratokból, az alpapi széki ítélet a válás első fokon történő kimondására korlátozódott. Az alpapi székek munkálataikat egyházi és világi szabályok figyelembe vételével végezték, ezek adták az ítéletek alapját is. A jegyzőkönyvekben rövidítések utalnak a használt egyházjogi munkákra: a Disciplina az Almási Mihály unitárius püspököz kötődő egyházi rendtartást17 18 fedi, mely az első részben az esperes kötelességei közt szól a válásról. A Summa Szentábrahámi Mihály Summa universae theologiae Christiane secundum unitarios18 című munkája, melyben a harmadik rész 11. fejezetének 26. és következő artikulusai vonatkoznak a semmisnek minősülő házasság eseteire, illetve a válás okaira, pl. a házasságtörésre. Az alpapi szék által hozott ítéletekben II. József 1786. évi házassági rendelete, Bőd Péter házassági törvényrajza és a manuductio-ként emlegetett egyházjogi munka jelenik meg. A II. József- féle rendelet 55. artikulusa a házasság elbontását megengedi a házastárs életének veszélyeztetése vagy nős paráznaság esetén, az 56. artikulus a hűtlen elhagyást, az 57. a halálos gyűlölséget tárgyalja válóokként, az utóbbi esetben egy ideiglenes eltiltási időszakot ajánlva a társak elválasztása előtt.19 Bőd Péter református lelkész házassági törvényrajza Szebenben jelent meg latin nyelven 1763- ban.20 A Benkő László által készített magyar fordítás Kolozsváron került kiadásra 1836-ban.21 E munka alapján hozta határozatait a reformátusok válópereiben illetékes parciális zsinat, majd 1868— 1895 között a házassági törvényszék. A Synopsis szerint semmisnek minősült a házasság, ha nem a felek közös megegyezésén alapult, eltitkolt tehetetlenség, továbbá fizikai vagy elmebeli betegségek eseteiben, ha a nő szüzességét a házasság előtt elvesztette, bizonyos fokú rokoni kapcsolatok fennálltakor stb. Az elválás legfontosabb oka a paráznaság, továbbá válóok a hűtlen elhagyás, a házastárs életére törés, a házassági tartozás megtagadása, magtalanság eszközlése. Váláshoz vezettek a halálos gyűlölséget okozó esetek is, azonban a válás kimondása előtt ágy- és asztaltól való elválasztást kellett alkalmazni a felek kibékítésére tett kísérletként. A manuductio-ra vonatkozóan kevés adat áll a rendelkezésünkre. Az unitárius egyháztörténettel, egyházjoggal foglalkozó munkák alig említik. A Keresztény Magvető 1886. évi 6. füzetének Különfélék rovatában az unitárius házassági perek illetékes bíróságának kérdésében a Jogtudományi közlönyben zajló vita került ismertetésre. A cikkezések folyamán Kőváry Mihály kolozsvári ügyvéd, 16 POMOGYI 2000, 1868. évi LIV. te., 1. cím, 2. fej., 22. art. 17 Lásd TÓTH 1922, 67-110. {Disciplina eccelsiastica in usum Ecclesiarum unitariarum in Transylvania dispersarum conscripta. Claudiopoli, 1694.) 18 SZENTÁBRÁHÁMI 1787. 19 A rendelet szövegét lásd BŐD 1836, 207-235. 20 BŐD 1763. 21 BŐD 1836. 175
