Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Darvas-Kozma József: A csíkszeredai plébánia élete a két világháború között
A III. Katolikus Nagygyűlést 1927. szeptember 24-25-én rendezték meg Csíkszeredában, ezek egész Csík számára kiváló becses emlékű napok maradtak. A készülődés során segítőtársul hívták elszállásolás céljából Tapioca, Somlyó és Zsögöd községeket. Az idő hamar elrepült, s a tervek szerint kezdődött Csíkszeredában az imperiumváltozás után a III. Kát. Nagygyűlés 7-8 ezer ember jelenlétében. Délelőtt 9 órakor a plébánián a Veni Sancte szentmisét és beszédet Mailáth Gusztáv Károly püspök tartotta. Utána a Közbirtokosság székházában a Népszövetség megnyitójára került sor. A szakosztályok üléseit a főgimnáziumban tartották. Vasárnap fél 9-kor tábori misét tartott a főpásztor Csíksomlyón, beszédet mondott P. írsik Lajos jezsuita atya. A Csíkszeredái templomban 7, 8, 9, 10 és 11 órakor tartottak szentmisét. Az első nyilvános nagygyűlés 11 órakor kezdődött a Vigadó nagytermében. A második nyilvános nagygyűlést délután 4 órakor a Közbirtokosság székházában tartották. Húsz előadás hangzott el. „Az egész oly gyönyörű rendben, oly elevenül folyt le, hogy mindenki elragadtatással volt tele.” Záró és egyben fénypontja volt a Szentségi körmenet, amely a templomból kiindulva, a Kórház előtt felmenve, a Vigadó előtt lejőve, a Karda sarkán betérve, a Városháza előtt visszatért a templomhoz.85 Lassan-lassan a nép feleszmélt és a történelmi idő úgy hozta, hogy a népi kultúra is védelemre szorult, amit P. Takács Gábor86 ferences is felvállalt a Csíkszeredában működő Szociális Testvérek Társulatának egyik vezetőjével, Stettner Andrea testvérrel és a kolozsvári Katolikus Nőszövetséget képviselő Zakariás Flóra testvérrel együtt. 1930-ban eltervezték az Ezer Székely Leány Napja rendezvény szervezését, amelyet hosszú hónapokig tartó előkészület után 1931. május 31-re tűztek ki. Célja a székely népviselet, néptánc és népzene megőrzése. Ennek jelmondata: Hitében erős, erkölcsében tiszta, önazonosságában szilárd ifjúság nevelése. Stettner Andrea szociális testvér és P. Takács Gábor Somlyói házfőnök szervezésében, Mailáth püspök, az alcsíki és felcsíki papság, illetve a katolikus tanítóság erőteljes támogatásával nem május 31-én tartották meg az Ezer Székely Leány Nap rendezvényt, ahogy azt előre eltervezték, hanem június 7-én. Mivel Űrnapját követő vasárnapon tartották, ezért a Csíkszeredái „úrnapi körmenetben is részt vettek. A székely szőttesbe öltözött leányoknak hosszú sora festői látványt nyújtott. A vidékről is nagyon sokan voltak, a körmenetben résztvevő hívek száma a 6000-t felülmúlta”.87 1932-ben kapcsolódott a mozgalomba P. Lukács Manszvét szónok és Domokos Pál Péter tanár, aki a konferanszié szerepét vállalta. Az 1935- ben megtartott ötödik találkozó után a román hatóságok betiltották. Újraindulása 1940. október 7- én történt, amikor Csíkszeredába látogatott vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó. A Kát. Nőszövetség keretében - családvédelmi szempontból - Erdély egyik súlyos szociális nyomorának, a bábakérdésnek a megoldásán is dolgoztak. Intelligens és katolikus világnézeti alapon dolgozó bábákat akartak adni falvainknak. A szociális testvérek az országban elsőként Csíkszeredában állították be a Szülőanyák Mária-Otthonát és vezették egészen az 1948-as államosításig.88 A Katolikus Népszövetség helyi tagozata is megerősödött. Szociális téren jól tevékenykedett. Amikor Mailáth püspök a szegények védelmében felhívással fordult a hívekhez, 1931. december 1_________A CSÍKSZEREDÁI PLÉBÁNIA ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 85 DHCs, 32-33. 86 P. Takács Gábor Budapesten született 1896. dec. 19-én. A ferences rendbe lépett 1912. szept. 30-án. Egyszerű fogadalmát 1913. okt. Tjén, az örökfogadalmat 1917. április 29-én tett. Pappá szentelték 1919. dec. 22-én. 1927-ben lett csíksomlyói házfőnök. A történelem szele 1945-ben az Egyesült Államokba sodorta. Elhunyt 1974. január l-jén. 87 GyEL, 1349-1931. A Katolikus Nőszövetség május 31-én, Szentháromság vasárnapján Ezer Székely Leány napját rendez Csíksomlyón. A Nőszövetség a leánynap rendezésével hármas célt tűzött ki-. 1) hogy székely leányainkban felkeltse a katolikus női öntudatot, 2) megszerettesse velük ősi viseletűket, 3) és nevelje bennük az összetartozás érzését. Ezt a célt szolgálta a közös szentmise és szentáldozás, a közös ének, játék és táncmutatványok, melyek régi magyar kultúránk egy-egy igazi kincse. Ld.: DHCS, 48. 88 DHCS, 97. A szülő-otthon kápolnájának oltárát és felszereléseinek egy részét a plébániára szállították, ahonnan Csíkpálfalvára került. 145
