Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Darvas-Kozma József: A csíkszeredai plébánia élete a két világháború között
A CSÍKSZEREDÁI PLÉBÁNIA ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT szaporítani, ami sok gyenge magyarnak sikerült is.”74 A 30-as években tovább folyt a névelemzés, do vádás rendszer, pénzbüntetés, foglalások és iskolabezárások, különösen a ’38-as ostromállapottól egészen 1940-ig, a 2. bécsi döntésig. 1919-től kezdve minden jogfosztó állami intézkedés, erőszakos elrománosítás közepette, a nem ortodox emberek megsemmisítésére törekvő bizáncias hatalom halálos botozásai és rablásai között, a hívek zöme mégis megőrizte emberi méltóságát, s ehhez erőt a katolikus egyházból merített és ennek iskoláihoz való ragaszkodásból. E nép figyelt a Krisztus szerinti igaz pásztorokra, úgymint Gróf Mailáth Gusztáv Károlyra, Vorbuchner Adolfra és Márton Áronra. Nemcsak figyelte szavaikat, hanem követte és szívében ma is őrzi, mint isteni örök igazságot: „Nálunk az iskola is vallásgyakorlat. ”75 A Csíkszeredái plébánia mellett, az egykori tanítókra is tisztelettel gondolunk, mert a két világháború között a róm. kát. elemi iskoláért, a tanuló ifjúság neveléséért sok áldozatot hoztak és végezték a faj vallásmentő nagy misszióját: 1919-1926. Dávid Róza tanítónő, Bálint Rozália, Barabás Júlia.76 1927-1934 között Albert Sándor tanító, Dávid Róza tanítónő.77 1934-1940 között Albert Sándor igazgató-tanító, Dávid Róza tanítónő. 1935/36-os tanévben Gegő Antal helyettesítő.78 Dr. Szekeres József plébános, akihez szép reményeket fűzött Mailáth püspök 1910-ben, tudniillik, hogy új templomot épít, nem valósulhatott meg. Erről a plébános a következőt írta a Domusba: „Tervbe van véve egy új templom építése, ami ha közbe nem jön az 1918. év őszi összeomlás, 1919. évben még meg is valósult volna: a jelen körülmények között azonban a legmerészebb reménykedéssel sem számíthatunk és gondolhatunk új templomépítésre. Templomépítésre szolgál a Markus alap - a város kezelésében 32.000 korona körül. A Status által adományozott 100.000 korona a Csíkszeredái Takarékpénztárnál elhelyezve. Ezen kívül apróbb adományok.”79 Szekeres plébános nem tudta megépíteni a háromhajós templomot, mert a háború, a román betörés és az új impérium más helyzetet teremtett. Viszont egy fontos feladatot teljesített, viszontagságos körülmények között elindította az elemi oktatást és a széleskörű önszerveződést. Hitélet A 20. század elején a város fejlődése és a csíksomlyói gimnázium áthelyezése Csíkszeredába egészen új lehetőséget kínált. A hitéletet szolgálták a plébániális lelkipásztorkodás mellett a rendkívüli vallásgyakorlatok és a helyi hitbuzgalmi egyesületek. Mindezek a népművelés és a hitélet erősítői voltak. A menekülés és a háború után eldurvultak az erkölcsök. A közömbösség is általános lett. Minden egyházközségben megszervezték a missziókat. A megyéspapság a szerzetesekkel - ferencesekkel, jezsuitákkal, premontreiekkel és lazaristákkal - vállvetve a főpásztor előírásainak megfelelően rendszeresítette a missziók, lelkigyakorlatok és zarándoklatok tartását. A hitéletet szolgálta a számos hitbuzgalmi és vallásos egyesület. Működésük nemcsak az ünnepségek, a műsoros előadások rendezésére szorítkozott, hanem a plébános vezetése alatt a vallásos nevelésben is tevékenykedtek. Mailáth püspök utasításait figyelemmel követték, és a kor szükségeihez igazodva új egyesületeket hoztak létre és kapcsolódtak az országos vagy egyházmegyei szinthez. A fejlődő egyesületi életet az első világháború és az impériumváltozás fokozottabb 74 DHCs, 38. 75 GYÉL, 452-1935. 76 CsEJ II., 75., DHCs, 21-22. 77CsEJ II., 45., 67., 69., 102., 140., 144., 154-155. A püspök 1932-ben Albert Sándort végleges rendes tanítóvá nevezte ki a Csíkszeredái róm. kát. elemi iskolába. 78 CsEJ II., 299., 303., 324., 358., 378. 79 DHCs, 5. 143
