Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Darvas-Kozma József: A csíkszeredai plébánia élete a két világháború között
A CSÍKSZEREDÁI PLÉBÁNIA ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Lapokban részletesen beszámoltak a hazatérők. 1916-ban egyik távoli rokonomat, a 17 éves gyergyóremetei Bakos Antalt is elfogták. Békáson keresztül Foksányig hajtották étlen-szomjan. Ott egy templomba terelték őket és egy pálinkás pohár „gyógyszert” adtak, amit mindenkinek meg kellett innia. O a fáradtságtól remegett és csak keveset tudott inni belőle, a többi mind a ruhájára ömlött. Ezt az itatást még egyszer megismételték. Akkor már nem tudott nyelni és szájából kifolyt a „gyógyszer”. A foglyok ezután mind elaludtak és reggel rajta kívül csak egy legény maradt életben, a többi halott volt. A templom közelében nagy sírgödröt ástak és a halottakat oda temették. Őt és társát tovább, a Duna felé vitték. Ott dolgoztatták. Csak másfél év után sikerült a nagy víz alatt úszva megszöknie.37 A betörők kiűzése után Mailáth püspök Csíkba látogatott, onnan Bukovina felé ment. Amit a népét szerető püspök látott, az mind leikébe vésődött. Ezért 1917. április 22-én körlevelet intézett Erdély szenvedő népéhez és a Székelyföld megsegítését kérte: „A román betörés Erdély határszéli helységeit, s főleg a katolikus hívektől legsűrűbben lakott részeket sújtotta igen érzékenyen. Csík és Háromszék megyék határ menti katolikus közösségei szenvedték át az első rohamok borzalmait. Az éjjeli álmából fölriasztott, vagy a mezei munka mellett meglepett nép egy részének annyi ideje sem volt, hogy a mindennapi életre legszükségesebb holmiját összeszedje. Futnia kellett, otthagyva otthonát, s otthonával mindenét. A menekülés a maga rendkívüli méreteivel, romlásaival anyagi és erkölcsi kárt okozott”.38 1916. október 9-én az 1. hadsereg előnyomuló részei a Hargita-Görgényi havasok gerincvonaláig hátrált ellenségbe ütköztek. A Tolvajos-nyeregről az Olt folyón túl Csíkszeredára szorították a román sereg szárnyoszlopát, amely onnan továbbhátrált a határig. „Maguk mögött hagyták a kifosztott falvakat, kirabolt, feldúlt házakat, olyan módon összetörve, berondítva, hogy azokban nem megszállni, de belépni sem lehetett. Nem egy helyen temetetlen halottakat találtunk a falu utcáján, akiket a megrémített lakosság eltemetni sem mert az alig kivonult románok után, akiket leütöttek vagy lelőttek, rendszerint mert nem értették a nyelvüket és emiatt nem tudták azonnal teljesíteni parancsukat...”39 A hazatérés A plébánia, a kántori és a harangozói lakás, valamint a gazdasági épületek a román betörés idején földig égtek. A füstölgő épületek maradványát még Szekeres plébános október 17-én látta. Csíkban mihelyt véget ért a hadművelet 1917 tavaszán, a plébános és a város lakóinak egy része a szétszórtságból visszatért. Elszomorító volt a látvány. A piactér körül, a Kossuth utca sorházainak itt-ott le nem dőlt falai és kéményei meredtek az égre. Sehol egy emberi lélek, csak a Szent Kereszt templom árválkodik a tér nyugati végében. Jeremiásként siratja ékeitől megfosztott lányát, Csíkszeredát, amely most csupa rom és korom. A templom néma, megszólalni képtelen, tornyának hangja oda lett. Harangjait nyelvestől kitépte a háború. Már hívni sem tud, az elhagyatott özvegy búja szállta meg. A szép napokat látott Anya(szentegyház) könnyeiben fel-felsejlenek az élők, s a holtak. Csak szánni lehet ezt a várost. Gyermekei odalettek. A hívatlan „vendégei” már elmentek. Ami maradt, az csak üszkös csatatér. Dr. Szekeres József plébános, aki, ha nem építhette meg a háromhajósra tervezett templomot, mégis nagyon fontos küldetést teljesített, összetartotta híveit. Házbéres házban vezeti a plébániát, a templomtól nyugatra levő hatodik épületben, a Dávid Alajos-féle házban lakik, udvar, kerítés, 37 Bakos Antal szóbeli vallomása 1983-ban, amit unokáinak (Nagy T. Ildikó) jelenlétemben mondott el. Antal bácsi, 94 éves korában hunyt el Gyergyóremetén, 1992. augusztus 13-án. 38 GyÉL, 2455-1917. III, 17-19. 39 SZENTKERESZTHEGYI KraTOCHVIL 1941, 311.; FerencZ József, A román világban itthon, IN CsL 25 (1917.08.15.) 1-2. 137