Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Darvas-Kozma József: A csíkszeredai plébánia élete a két világháború között
DARVAS-KOZMA JÓZSEF ben 114 gyermeket kereszteltek, addig 1915-ben csak 68-at.22 1914 és 1915 végén 17 hősi halottról szóló üzenet vonta be fekete fátylával a hozzátartozók életét. Az 1916-os újév a megszokott módon kezdődött, de a szegénység mindegyre nőtt. A családok meglátogatását, a házszentelést megtartották. A nemzeti ünnepségeket rendező bizottság dr. Szekeres József elnöklésével március 3-án tartott értekezleten egyhangúlag úgy határoztak, hogy a nagy napoknak a megszokott keretek között való megünneplése elmarad.23 Mégis a nagy idők emlékét március 15-én, délelőtt 10 órakor a helybeli róm. kát. templomban impozáns módon ünnepelte meg Csíkszereda város közönsége.24 1916 nagyhetének és húsvét nyolcadának templomi programját a régi beosztás szerint tartották meg. Ez a kialakult beosztás egyfajta rendet biztosított a templomba járó hívek számára.25 „A Vöröskereszt Egylet helybeli választmánya az Országos Vöröskereszt Egylet részére június 29-én a róm. kát. plébánia-templomban gyűjtést rendezett.”26 A csíksomlyói Mária-búcsúról rövid beszámoló is megjelent, kiemelve, hogy a „Béke királynője” közbenjárását kérte a 20.000 zarándok, akik nemcsak közelről, hanem Háromszékről, Udvarhelyről, Gyergyóból és távolabbról érkeztek.27 A pünkösd utáni idő csendes munkában telt, sokan a XV. Benedek pápa békefelhívásai nyomán a háború közeli befejezésében reménykedtek. XV. Benedek28 pápát mindjárt a háború kitörése után, 1914. augusztus 3-án választották meg, aki 1914. nov. 11-én kelt „Ad beatissimi apostolorum” című első enciklikájában a háború fő okait a szeretet hiányában, a tekintély megvetésében, az osztályharcban és a birtoklási vágyban jelölte meg. 1920-ig négy enciklikát adott ki, és részrehajlás nélkül fáradozott a békéért és a háború következményeinek enyhítéséért. Végül a Monarchia hallgatott rá, és 1916 nyarán „status quo ante basis” vagyis „hagyjuk abba a háborút és legyen minden úgy, ahogy a háború előtt volt” békét ajánlott fel Angliának. Anglia 1916 nyarán ezt komolyan megfontolta. Ekkor a németországi cionisták a brit háborús kormánytanácshoz mentek, s azt mondták: „Önök meg tudják még nyerni ezt a háborút... Nem kell elfogadni a német békeajánlatot. Meg tudják nyerni a háborút, ha az Egyesült Államok az önök szövetségeseként beszáll a háborúba ... ha önök megígérik nekünk Palesztinát a háború megnyerése után. A „Balfour-deklaráció” nem volt más, mint Nagy-Britannia 22 Matricula Baptisatorum Tom. VI. pag. 128-151. 23 A március 15-i ünnepséget, IN CsL 10 (1916.03.8.) 3. 24 Március 15, IN CsL 11 (1916.03.15) 3. 25 április 16-án Virágvasárnapon délelőtt 14 9 órakor barkaszentelés, körmenet, passió. Szentmise. Szentségimádás, du. 5 órakor vecsernye. Aprilis 19. Szerdán délután 4 órakor gyászvecsernye. Aprilis 20. Csütörtök délelőtt 9 órakor szentmise; az oltárok levetkeztetése. Délután 4 órakor gyászvecsernye. Április 21-én Nagypéntek, délelőtt 9 órakor Passió kereszthódolat. Csonkamise, Szentsírbatétel, szentbeszéd. Egész nap Szentsír látogatás, délután 4 órakor gyászvecsernye. Aprilis 22-én Nagyszombat délelőtt 8 órakor tűz-, húsvéti gyertya és vízszentelés. Szentmise, délután 6 órakor feltámadási körmenet. Aprilis 23-án Húsvét reggel 6—7-ig a húsvéti ételek megáldása, 9 órakor szentmise és ünnepi beszéd, délután 5 órakor ünnepi vecsernye. Aprilis 24-én. Húsvéthétfő: Vz 10 órakor szentmise, délután 5 órakor litánia. Aprilis 30-án. Fehérvasárnap 9 órakor szentmise és búzaszentelési körmenet, délután 5 órakor litánia.” Lásd: A nagyheti és húsvéti istentiszteletek, IN CsL 15 (1916.04.12.) 3. 26 Gyűjtés a Vöröskereszt Egylet javára, IN CsL25 (1916.06.21.) 3. 27A Csíksomlyói búcsú, IN CsL 26 (1916.06.28.) 1-2. 28 Giacomo della Chiesa (Genova, 1854. nov. 21. - Róma, 1922. jan. 22.), Szent X. Fiús utódaként 1914. szept. 3-án lett pápa. A törökországi örmények védelmére kelt, elsőként ítélte el a genocídiumot. Ezért az örmények 1921-ben szobrot állítottak neki Isztambulban: „A háborús tragédia nagy pápájának... a népek, nemzetiségre vagy vallásra való tekintet nélküli jótevőjének”. 1917-ben az összes hadviselő felekhez fordulva javasolta a békekötést. Ld.: MKL 2004, 743. 134
