Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…Székük háza nagy résziben fel vagyon építve” Források a csíksomlyói pretórium építéstörténetéhez (1825–1845)
BICSOK ZOLTÁN Fennmaradtak azok a kimutatások, amelyek az 1827-ben foglalkoztatott munkaerőről, a fuvarosokról illetve a kétkezi napszámosokról készültek - ezek jól érzékeltetik a közösségekre jutó munkaterhek nagyságát. További források hiányában csak feltételezhető, hogy a következő években is hasonló mértékű lehetett az igénybe vett munkaerő. A jegyzékek szerint 1827-ben 21 felcsíki falura 660 napszám jutott (ebből 469 volt fuvaros és 191 kétkezi), míg a népesebb Alcsíkon 16 falura 763 napszámot osztottak le (461 fuvaros és 302 kétkezi) - ez összesen, a két Csíkban 1423 napszámot jelentett (930, illetve 493).73 Egy keltezetlen, úgyszintén a két Csík falvaiból származó munkaerőt tartalmazó kimutatás abba is bepillantást enged, hogy a fogatosok mennyi vonóállatot használtak, megkülönböztetve 4 vonós és 2 vonós fuvarosokat. Eszerint az összesen 1301 napszámból az alcsíki falvak 735-öt, a felcsíkiak pedig 566-ot kellett teljesítsenek, zömében 2 vonós fogatokkal. Sajnos az építkezések második szakaszából hasonló kimutatások nem maradtak fenn, de a hivatali levelezésben találunk utalást a csíkszéki közösségek munkajárandóságára. Balási József 1836 decemberében Marosvásárhelyen kelt, vélhetően Antal Dánielhez küldött utasításában írja: „... a két Csíkban minden marhás ember öt-hat öles szép gerendákot vigyen, minden faluból a népnek kétharmada, azaz erőssebbek a kissebb végin a fáknak 8 vagy 9 colosokat, a gyengébbek vékonyabbat is vihetnek, csak jó egyenesek legyenek, s Silló Balás vegye az embereket név szerént a fák jóságok vagy gyengébb voltok megjegyzése mellett számba, mivel ha még fák fognak kivántatni, a szükséget azok pótolják, akik alábbvalókot visznek. ”74 A szék polgári rendű lakosai mellett a Pretórium építéséből a nemesi és a katonai rend is kivette a részét, a provincialistáktól eltérően az utóbbi kettő leginkább pénzbeli hozzájárulásaik révén.75 A széki nemesség először 1826-ban, ekkor még őszinte lelkesedéssel, ajánlotta fel pénzbeli hozzájárulását a Székház felépítésének támogatására (ennek zöme 1828-ban került felszedésre).76 A szék vezetése négy vagyoni osztályba sorolta a fő- és köznemesi rangú családokat, anyagi erejük és betöltött tisztségeik függvényében 2, 4, 6 vagy 8 forint hozzájárulást szabva ki mindenikre, összesen pedig mintegy 1440 konvenciós forintot biztosítva az építés költségeihez. A hosszan elhúzódó munkálatok folyamán a szék közgyűlése még három alkalommal (1832-ben, 1837-ben és 1840-ben) volt kénytelen a nemesi „megajánlások” egyre népszerűtlenebb módszeréhez folyamodni, ugyanazon vagyoni osztályozást alkalmazva, a collectorok azonban egyre rosszabb hatékonysággal, mind nagyobb késéssel tudták behajtani a kintlévőségeket. Ezzel együtt, a négy nemesi rovatai alkalmával a szék birtokossága összesen mintegy 5500 forinttal járult hozzá a Pretórium felépítéséhez,77 nagyjából ugyanannyival, amennyivel a kincstár támogatta az ügyet 1838-ban. Balási főbiztos a két székely határőrezred parancsnokságát a következő, 1828 novemberében kelt felhívással igyekezett érzékennyé tenni a Székház-építés ügye iránt: „[...] valamint a nemessi birtokosság ezen intézetet tehetsége szerént négy classisokra osztva 2, 4, 6 és 8 conventiós rhénes forintokkal segélli, az adózás terhe alatt nyögő közlakosok pedig a szükséghez képest gyalog és vonómarháikkal minden fizetés nélkül dolgoznak, méltó volna, hogy a katonáskodás külömbféle kötelességei teljesittésében foglalt, és ez okon az adózás alól kivett hadi rend is, amelynek reális és politikai ügyeire nézve éppen elkerülhetetlen, sőt amennyivel számosabbak a provinciális státusnál, sokkal több pereik lévén, még nagyobb szüksége vagyon ezen intézetre, elannyira, hogy dologtétellel is tartoznék, melynek felváltására jó szívvel megadhattya tehetségeik szerént négy classisokra osztatva az hat-hat conventiós krajcárokot - akkor midőn az immunis nemessek rhénes forintokkal fizetnek -, mely 73 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CXCIV/77. 2v-3r. Lásd a Függelékben a 3. számú iratot. 74 RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCXXI/93. 1-2. lap. 75 Egy keltezetlen, de 1828. évinek becsült nyugta szerint a csíkmadarasi Bíró-udvar 1828-ban 208 szál padlásdeszkát küldött az építkezésekhez. - RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CXCIII/29. 11. lap. 76 A széki nemességnek a Pretórium felépítésében vállalt szerepére, illetve anyagi hozzájárulására vonatkozóan lásd: BICSOK 2014. 77 RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCXXXII/71. 1-4. lap. 106
