Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)

Szemle - Pál-Antal Sándor: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban

SZENTGYÖRGY MEGYÉJE ALCSÍKBAN Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban. Esettanulmány a katolikus székelység egyháztörténetéhez és társadalomnéprajzához. Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet, 2012., 448 p., XII t., ill. A szerző Kecskeméten élő néprajzkutató, a Bács-Kiskun Megyei Múzeum nyugalmazott igazgatója, a Szegedi Egyetem Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszékének tanára. Az utóbbi években sok időt töltött a Székelyföldön, főként Csíkban, ahol, alföldiként megszállottan kutatta elődeink mindennapi életét, hétköznapjait és ünnepnapjait, foglalkozását, szokásait, világi és vallásos életét, örömét és búját-bánatát, szervezeteit, jogainak megvédéséért folytatott küzdelmét. Az ő érdeme az, hogy a magyar néprajzkutatás nemcsak tudomást szerzett a székelyföldi hegyi tanyákról, keletkezésükről és életmódjukról, hanem írott és közzétett feldolgozásokat is kaphatott róluk. 1990-ben egy székelyudvarhelyi tanulmányi kiránduláson figyelt fel a varsági hegyi tanyák létére, és hamarosan megkezdi gyűjtő munkáját a hatalmas kiterjedésű Varságon, amelynek lakóit sorra látogatta és megszólaltatta. Munkájának eredménye két vaskos kötet. A hargitai tanyavilág után a Csíki havasok következtek, a Gyimesek, Űz völgye és a többi alcsíki hegyi-havasi tanya. Bárth János nemcsak a település-néprajz, hanem a népi vallásosság úttörő kutatója is, és ilyen vonatkozású tevékenységét kiadványokban is öregbítette (írásai: Gyimesfelsőloki emléklapok, A Vigasztaló Napbaöltözött Asszony, Jézus dicsértessék, Erdély római katolikusai a XVIII, közepén). Amikor a székelyföldi tanyavilág jobb megértése érdekében forrásként kezdte használni az egyházi levéltári adatokat, táptalajt talált azokban az egyházi élet, a népi vallásosság múltjának feltárásához is. Meglepően gazdag „kincses bányára” talált Csíkszentgyörgyön és a szomszéd falvak egyházi levéltáraiban, amelyek nemcsak a tanyavilágra szolgáltattak alapvető adatokat, hanem a sok évszázados múlttal rendelkező székely települések közösségeire is. És ezt a lehetőséget ő nem szalasztotta el. A tanyavilág feltárása közben és azt követően kutatási központja Csíkszentgyörgy lett, ahová rendszeresen visszajár. A csíkszentgyörgyi plébánia levéltára, amely két nagy közösség - Szentgyörgy és Bánkfalva - valamint egy pár fília egyházi életének megörökítője, azt nyújtotta a kutatónak, amiről álmodott, település-néprajzi és népi vallásossági adatokat. Mindeddig egyedülálló eset, hogy egy ilyen jellegű levéltár adatai alapján ugyanazon személy több terjedelmes munkát is írt. A 2004-ben kiadott Uz- völgyi magyarok című munkája után, 2007-ben kiadta a szentgyörgyi és bánkfalvi tízesek múltját ismertető terjedelmes kötetét, Az eleven székely tízes címmel, amelyet 2010-ben a Vízvezető közösségek Csíkszentgyörgyön és Csíkbánkfalván című dokumentum jellegű írása követett. Mindezek után maradt ennyi értékesíteni való anyaga, amely egy újabb könyvnyire is kitelt. Ez a Szentgyörgy megyéje Alcsíkon című kötet. A szerző - vallomása szerint - a „megye” és működése, belső élete, szerepe kutatásai legfontosabb témáját jelentette, és éveken keresztül készült ennek megírásához. A „megye” kifejezés községi vonatkozásban sokak számára furcsának, ha éppen nem meghökkentőnek tűnhet. De ha valaki valamelyest jártas a múltismeret terén, az tudja, hogy Csíkban a „megye” szó ma is elő fogalom. Az egyházközség világi vezetőjét az idősebbek ma is megyebírónak hívják, nem kurátornak. A 12 oldalnyi tartalomjegyzék előre vetíti a két közösség - Szentgyörgy és Bánkfalva - római katolikus híveit egy közös egyházközségbe tömörítő közület sokoldalú bemuta­tását. A 11 fejezetre tagolt munkában a szerző mindenekelőtt értelmezi, és történelmi kontextusba helyezi a „megye” szó használatának elterjedését, különböző értelmezését, régi és polgári kori haszná­latát, számos idézettel fűszerezve azt. A ma egyházközségként értelmezett „megye” kifejezés gyökerei A Csíki Székely Múzeum Évkönyve IX. (2013), p. 453-456 453

Next

/
Oldalképek
Tartalom