Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Művészettörténet - Szabó András: A csíkszeredai képzőművészeti élet kezdetei
A CSÍKSZEREDÁI KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLET KEZDETEI láttam«... »Halkan kérdem Mártont: „Mit csinál ez a Nagy Pista?” - „Bolond”. - Elmegyek Pistához: „Mit csinál ez a Márton?” - „Fotográfus. ”«”.79 80 81 Ezt a gondolatsort kell megtoldanom a Szilárdéval, amelynek segítségével az időszakismeret hiányán alapuló értelmezési tévedések lehetőségére akarok figyelmeztetni. A magyar polgár-származású amerikai atomtudós, Szilárd Leó, sci-fi novellákat is írt. Stanislaw Lem sei fi író és teoretikus szerint, a Szilárd Jelentés a Central pályaudvarról c. novellájának „lényege a feltételezett világpusztulás köré szőtt elméletek humora. De a műértés-elmélet iróniája is - teszem hozzá azonnal. Szilárd Leó szerint: „Ezeknek az épületeknek a belsőfalaira bekeretezett, festett vásznakat erősítettek - tájképeket és Föld-lakók képeit. Es itt már látható, hogy a Föld-lakók két csoportba tartoztak: akiknek az arcszíne erősen pigmentált-füstösek -, és akiknek az arca alig színezett - a nem füstös változat. [...] Talán itt említeném meg hogy a képek néhány százaléka a Föld-lakóknak egy harmadik ágát mutatja be. Ennek az ágnak egy pár szárnya is van, és nyilvánvalóan mindegyikük a kevésbé pigmentált változathoz tartozott. Az eddig megvizsgált nagyszámú csontváz közül szemmel láthatóan egyik sem tartozott a szárnyas csoporthoz, ezért arra a következtetésre jutottam, hogy egy kihalt változat képeivel állunk itt szemben. Hogy ez az elképzelésem helyes, ahhoz már nem is férhet kétség mert megállapítottuk, hogy a szárnyas formák sokkal gyakrabban jelentkeznek a régebbi festményeken, mint az újabbakon”}1 A mórai és szilárdi kiemelkedően maró gondolat alapja igencsak realisztikus emberi tulajdonságokon nyugszik. Apró realitásaink között járva-kelve, azok nem mindig tűnnek néző-szemeinkbe. Rejtve vannak a félműveltség, a giccs homályától, valamint a közöny megrögzöttségétől is, stb. Negyedikként pedig következzék a hajdani Csíkszeredái Részegh család hagyatékában található, a családfőnek - számomra Viktor bácsinak82 - egy írásrészlete, amelyet Daczó Katalin, a Hargita Népe, Memoár rovatának szerkesztője bocsátott a rendelkezésemre. 0, a szerző Magyarországon élő, Domokos nevű fiától kapta szabad felhasználásra. Ez a Nagy István és a csíki plein-air festészet című írás valószínűleg az 1973-as Csíkszeredái Nagy István centenáriumi ünnepség alkalmával készült, de semmi sem tudósít arról, hogy a közönség tudomására jutott volna: „Ne szégyelljük megvallani a múlt hibáit. A századfordulónak flekkenes csíki világa mit hallott Barbisonról. Mit tudott a Páris közelében lévő fontainableau-i erdő melletti Barbison kisközségről, ahol megszületett a szabad ég alatti festészet iskolája? Kit érdekelt itt az ennek a nyomában szaporodó festőtelepek ügye? Vagy Nagybánya, ahol elsőként teremtették meg a szép mívelésének ezt a nagyszerű templomát. ” Mindenek ellenére, ha a századelőn és a két világháború közötti időszakban, Csíkban erős is volt a művészetek iránti honi érdektelenség, mégis megszületett a csíki művészet! Nagy Imre 1930 után többé közösségi szerepet nem vállalt, így hát Kovács Dénesnek kellett megtörnie a jeget, s meg is tette: intézményesítette a Csíkszeredái múzeumot, majd annak második székhelyén, a Zakariás Manó-féle házban (7. kép) megnyitotta a város első állandó kiállítótermét (8. kép). Öt a következő Csíkszeredái első generációs művészek követték: Gaál András, Márton Árpád, Kolumbán Árpád, János László, Péter Olga, Imets László, Pálffy Árpád, Ferencz Ágnes, Sántha Imre, Ferencz Ernő, Bakos Erzsébet, Antal Imre, Mérey András, Beczásy Antal Adorjáni Endre, Csibi Orbán Zsófia, Dóczy András elsők, ezután még továbbiak is a sorban... 79 Nagy A. 1973. 80 Lem 1974,134. 81 http://szepi.hu/irodalom/kedvenc/kt_043.html 82 Részegh Viktor, a Csíki Lapok felelős szerkesztője, majd a szocializmusban trafikos. 285
