Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Régészet - Puskás József: Régészeti adatok Csíkkozmás történetéhez (Hargita megye)
származnak (9. tábla/1, 2). Párhuzamok ismertek Székelyudvarhelyről,102 valamint a rugonfalvi (Rugăneşti)103 és a mihălăşeni temetőkből.104 A korábbi terepbejárások kiderítették, hogy Csíkkozmás déli és nyugati szélén, a Nyerges-patak bal partján egy nagy kiterjedésű, III-IV. századi település húzódott.105 A régészeti felügyelet során kiderült, hogy az a patak túlpartján is folytatódott. Itt, a folyóvízhez közel építették az edényégető kemencét, és a tárológödörből előkerült salak alapján vasolvasztó kemencével is számolni lehet.106 Székelyudvarhelyen sikerült megfigyelni, hogy a füsttel járó és tűzveszélyes tevékenység (vasolvasztás) a településtől kissé elkülönülve, folyóvízhez közel zajlott.107 Talán Csíkkozmáson is hasonló helyzettel állunk szembe, ahol a település a patak bal partján, míg a veszélyes mesterségek helyszíne a jobb parton volt. A Nemes utca ban feltárt objektumok a középkorra datálhatok.108 A G1 leletanyaga nagyban hasonlít a csíkszentkirályi (Sâncrăieni),109 a kotormányi (Cotormani)110 és a székelykeresztúri (Cris- turu Secuiesc)111 ásatások során előkerült lassú fazekas korongon készült edényekre, amelyeket a XIII(-XIV?). századra kelteztek. A G2-ben talált bögre alakú kályhaszemhez hasonlókat ismerünk Kotormányból,112 Gyergyószárhegyről,113 valamint Kilyénből és Sepsiárkosról.114 A hasonló kályhaszemek a XIV. század végétől a XVI. század elejéig vannak használatban,115 helyüket a XV. Századtól fokozatosan a négyszögletes nyílású, tál alakú formák veszik át.116 A kemence alul és azon kívül előkerült leletanyag gyors fazekas korongon készült, vörösre égetett edényekből származnak. Több hasonló edény ismert Kotormányból,117 Székelykeresztúrról118 amelyeket a XIV. századra kelteztek.119 Az objektumok viszonyát nem sikerült teljes mértékben tisztázni. A két gödör betöltése a felső 10 cm-en érintkezett, azonban egyértelműen két külön beásással állunk szembe és a kerámia anyag is időbeli eltérést mutat.120 A G2 és a kemence közti viszony megértését nehezíti a gázvezeték általi bolygatás. A kemence paticsos rétegéből, a kemencén kívüli szenes-hamus rétegből, valamint a G2- ből előkerült néhány kerámia töredék összeillett. Valószínűleg a kemencén kívüli szenes-hamus réteg a G2 folytatása. A kemence belsejébe talán a G2 bolygatásakor került a kerámia, így valószínűsíthető, hogy a kemence későbbi a gödörnél. RÉGÉSZETI ADATOK CSÍKKOZMÁS TÖRTÉNETÉHEZ (HARGITA MEGYE) 102 Körösfői et al. 2010, 30, nr. 26. 103 KÖRÖSFŐI 2008, 204, 6. tábla/2. 104 ŞOVAN 2009, Planşa 22/A/l; Planşa 104/B/3; Planşa 213/A/22. 105 Botár 2011/a, 17. 106 Botár 20 ll/a, 18. 107 Körösfői 2011, 97. 108 A középkori leletanyag keltezésében Botár István nyújtott segítséget, amit ezúton szeretnék megköszönni. 109 PREDA 1959, 850, Fig. 24/7. 110 Botár 2011/b, 309, Plate 1/8, 311, Plate 3/8, 312, Plate 4/7, 16. 111 BenkŐETAL. 1997, 170, 11. tábla/1. 112 Botár 2011/b, 311, Plate 3/1-2. 113 KÉMESNES 2005, 1. Tábla/3. 114 BORDI2009, 77/87, 78/88. Ezeket a szerző a XVI-XVII. századra keltezi. 115 MaRCU-ISTRATE 2004, 56. 116 KÉMENES 2005, 38-39. 117 Botár 2011/b, 310, Plate 2/1, 5, 9-10. 118 BENKŐ ET al. 1997, 70, 4. kép, 72, 5. kép/2. 119 Továbbá erre enged következtetni a töredékek peremkialakítása, a nyak-váll határon húzódó keskeny, éles borda (4. tábla/6): BENKŐ ET AL. 1997, 55. Itt megjegyezném, hogy a kiemelkedés alig érzékelhető, nem kizárt, hogy a készítés során kialakult egyszerű korongozási nyom. 120 Székelykeresztúron sikerült kimutatni, hogy a XIV. századi kerámia mellett előkerült XIII. századinak vélt leletek nem bekeveredett szórvány, hanem a helyi vagy környékbeli fazekasok még archaikus edényeket gyártó termékei: BENKŐ ET AL. 1997, 56. 73
