Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Régészet - Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép
BOTÁR ISTVÁN Tekintettel a megkutatott felületek kis méretére nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a Martonfalvának ezen a részén sűrű telekosztással, sok objektummal kell számolni, amint arra Cselebi fent idézett leírása is utal és amint ez halványan az első katonai felmérésen is kivehető. E vonatkozásban a régészeti ásatások, fal- és levéltári kutatások folytatásától várhatunk új eredményeket. Kosa Béla még közöletlen falkutatásai alapján ma már bizonyosnak tűnik, hogy a vár jelenleg is látható részei, a déli épületrésztől eltekintve nem a Steinville-féle, 18. század eleji építkezés idején épültek, hanem már Mikó Ferenc építkezéseihez köthetők. Egy korábban nem hasznosított térkép alapján már ekkor elkészültek a várat övező árkok is. Andrea Visconti 1699-es Erdély-térképén nem csak az látszik, hogy akkor már négysarokbástyás épület állt itt, de a külső védművek is egyértelműen felismerhetőek.134 S> Oo'ßojf Csőm a rions' o 20. kép: Martonfalva (Csíkszereda) - Mikó-vár, a 17. századi épület és árkai Andrea Visconti térképén Martonfalva -udvarház (?) A Csíki Játékszíntől délre kialakított új parkoló építéséhez kapcsolódó leletmentés során Darvas Lóránt 2006-ban egy 5,5 x 15 méteres háromosztatú, felszínre épült ház maradványait tárta fel, melynek korát a 14. századra tette.135 A kövekre alapozott talpgerendás ház több szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Egyrészt háromosztatú alaprajza egyértelműen igazolja, hogy a bizonytalan kotormányi (ld. ott) ház nem egyedi lelet Csíkban és Székelyföldön, azaz a háromosztatú házak eddigi itteni „hiánya” nem eltérő lakáskultúrára, házfejlődésre, hanem csupán hiányos kutatási előzményekre utal. A tűzhely, illetve a kemence hiánya azt sejteti, hogy a házban egy, a járószint felé magasodó fűtőberendezéssel kell számolni. A háznak azonban nem csak mérete, hanem a leletei is arra utal, hogy rangos lakója, birtokosa lehetett. Kivételesen gazdag leletanyaga a szokványos galléros peremű fazekak, fedők mellett finom anyagú kancsók is magába foglal. A felhagyott ház helyére utóbb egy szemétgödröt ástak. Az innen előkerült leletanyag (lovagalakos és címeres csempék) alapján Darvas joggal következtet arra, hogy a közelben egy 16. századi udvarház is lappanghat. A ház elhelyezkedése a szomszédos Szereda mezőváros létrejöttének keltezésében közvetett bizonyíték lehet. A szeredai és martonfalvi határ tisztázása azért nagyon fontos, mert a Csíkszeredái Körösi Csorna Sándor utcában feltárt telepnyomok egyben a szóban forgó település születésénekéletének legkorábbi dokumentumai. Későbbi adatokból tudjuk, hogy a zsögödi-martonfalvi határ észak felé egészen a Szereda keleti felében álló, Somlyó-patak feletti hídig tartott, ahol érintkezett a szeredai, illetve a taplocai határral. Ennek nagyon fontos településtörténeti vonatkozásai lehetnek. Teljességgel szokatlan ugyanis, hogy egy település közvetlenül a falu határának szélén jöjjön létre. Egy ilyen elhelyezkedésnek különleges okai kellett legyenek. Azt gondolom tehát, hogy Martonfalva létrejötte és léte is szorosan összefügghet a szerdai hetivásár, és így Szereda mezőváros kezdeteivel. 134 A térképet BORDI ZsiGMOND LÓRÁND szívességéből ismerem, segítségét köszönöm! 135 Darvas 2013. 40
