Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Régészet - Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép
valamikor a 14. század második felében változás állt be (költözés, kihalás), későközépkori leletek ugyanis csak szórványosan kerültek elő a telken. Lehetségesnek tartjuk, hogy a még kutatatlan kotormányi kápolna építése szintén e családhoz köthető. Lázárfalva - (Lázár) - Apor-Kálnoky-kúria A falu első hiteles említése magyarázatot ad nevének legvalószínűbb eredetére is: 1549-ben ugyanis Szentannai Lázár János végrendeletében Lázár Istvánnak és Mihálynak hagyja: gyergyai házamot minden örökségével és hozzá tartozandóságával egyetemben ... nekiek hagyom Kászont is, Lázárfalvát is, és Szent Tamást is.105 A források azonban hallgatnak arról, hogy mikor és miként szerezték a Lázárok itteni birtokaikat. Az 1619-es Conscriptio szerint Petki Farkasnénak 19 fő, Apor Andrásnéna 13 jobbágya volt, kik a faluban élő feo Azzonyallat-ok.106 A Lázár-birtok tehát ekkor már a Petkiek és Aporok kezére ment át, nyilván a Lázár János lányai közti megosztás révén. Petki Farkas felesége ugyanis Lázár Erzsébet volt.107 A két új birtokos család (Petkiek és Aporok) alapján gyanítható, hogy legkésőbb a 17. század elején már két kúriával kell a faluban számolni. 1759-ben említik az udvarház arányában [vélhetően „árnyékában” azaz tőle északra - B.I.] a Tusnád nevezetű Patak-on az idetartozó malmot, majd 1768-ban A Magyaros közt az udvarház alatt írtak össze egy szántót.108. A 18. század második felét tehát még épségben érte a több épületből álló udvarházakat. Ekkor írta Benkő József, hogy „Már hordják el a cserepet a kiválóan megépített kőházakról”.109 Ennek köszönhető, hogy száz év múltán az épületek romossá váltak, így találta a 19. század közepén Benkő Károly: „Falu déli felében régi Kastélynak még magasan fenálló romjai naponta pusztulnak, a G. Petki Családé volt”.110 Alig egy évtized múlva Orbán azt írja, hogy látni lehet egy „nagyobbszerű várkastélyának még most is tekintélyes maradványait, mely a falu felső részében a (Mohos felől lefolyó) Tusnád pataka és Hí pataka közti hegyfokon felszik. E kastélyt az Erdély történelmében oly nagy szerepet játszó Petki István építette 1640-ben. A kastély homlokzatán állott kövön e felirat olvasható: „ Regnan. D. Georg Rákóczi P. Tran.q. G. D. Stephanus Petki de Királyhalma Xap. sup. Czik. Ger. et Kászon ac Gen. D. Elisabetha S. W. Kösd Cons, hoc Domum extrux. Anno Dni 1640.” A feliratos kő Orbán idején már az altorjai Apor-kúriában volt elhelyezve. A 19. század végére az udvarház romossá vált: „a kastély, melynek csak alapfal romjai láthatók”.111 A lelőhelyet már csak mint az egykori Petki-kúria dombjaként említik a ’60-as években, amikor innen kályhacsempéket gyűjtöttek.112 Ez vélhetően azonos egy 16-17. századi lázárfalvi oromcsempe pártázatának töredékével.113 Talán ekkor került a CsSzM régészeti gyűjteményébe egy kézikorongolt 12-14. századi (?) fazék fenékrésze (leltározatlan, 104. láda). Az épület(ek)nek ma felszínen látható nyoma nincs. A két vízfolyás által elkülönülő magas teraszon azonban megtaláltuk a kúria helyét. Az egyik udvarban (67. telek), ahol egyébként hírét sem hallották kő épületeknek, a kert mellé letámasztott igényes kő lépcsőfokokra azt mondták, hogy vízvezeték ásásakor a föld alól kerültek ki. A háztól keletre a teraszon magas tagolatlan, ill. galléros peremeket és csigavonalas 13-14. századi oldaltöredékeket, illetve meglepően kevés későközépkori töredéket gyűjtöttünk. Egy-két egyenesen levágott peremtöredék alapján azonban korábbi település léte sem zárható ki. A házak előtti (északi) mélyút partfalából későközépkori ___________KÖZÉPKORI UDVARHÁZAK CSÍKBANI. KUTATÁSI HELYZETKÉP 105 SzOkl D, 84. 106 SzOkl ú.s. IV, 642-643. 107 Mordovin 2006,16. 108 Szabó t. 2006,15. 109 Benkő 1777 (1999), 236. 110 Benkő 1853,119. 111 VlTOS 1894, 154. 112 János, Kovács 1967,45. 113 KÉMENES 2005, 105. 37
