Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Nagy Zsolt: A gyűjtögetéstől a nemesítésig. Népi gyümölcskultúra az egykori Csík vármegye (Al- és FElcsík, Gyergyó, Gyimes, Kászon) területén
A történeti forrásokból kiolvasható tehát, hogy a 18-19. század fordulójára fokozatosan általánossá vált a régió falvaiban is a háztáji gyümölcsösök látványa. Nehéz rekonstruálni azonban, hogy miképpen történt e kertek gondozása. Csak sejthetjük, hogy képzett pomológusok hiányában, a 19. század gyümölcstermesztési-mozgalmának beindulása előtt számtalan gonddal kellett . megküzdeniük azoknak, akik e vidéken megfelelő tudás hiányában a gyümölcstermesztést komolyan kívánták művelni. A gazdák ellenőrzött szakismeretek hiányában számos tájjellegű gondozási praktikát fejlesztettek ki, amelyeknek alapját sok esetben a néphit elemei, a népi vallásosság, a hiedelmek képezték. Úgy tűnik az egykori vármegye területének elzártabb részein (Kászonokban, Gyime- sekben) több még napjainkban is él ezekből. Gyertyaszentelő Boldogasszonykor (február 2.) a Gyümölcsoltó Boldogasszony napján (március 25.) előző években már beoltott fákra például piros szalagot kötöttek az igézet ellen (Csíkszent- simon, Csíkcsicsó, Csíkjenőfalva, Ajnád).102 Az ültetés is csak újholdkor történhetett, a termést nem adó fát pedig megbüntették azzal, hogy ágaira és gyökerére nagy köveket raktak.103 A csíki gazdák úgy tartották, hogy Fagyosszentekkor (május 12-14 és 25.) a gyümölcsfákat be kell takarni, hogy a fagykár elkerülje őket.104 Szintén a fagy ellen való védekezésképpen a gyümölcsfák tövére havat sepertek, hogy a virágzást késleltessék,105 rügyezéskor pedig a gyümölcsösökbe minden fa alá egy vagy több edényt helyeztek el, melyeket vízzel töltöttek fel, hogy - a hiedelem szerint - azok magukhoz húzzák a fagyot. Ebből a célból tehettek füstölőket is a gyümölcsfák közelébe. Utóbbi fagyelhárító-eljárások emléke a gyimesi falvakban a közelmúltig élt, sőt néhányan még végezték is azt: Szoktunk vizet rakni vederbe, mikor a fák rügyeznek. Odahúzza a fagyot - vallotta egy gyimes- középloki gazda.106 Szintén Középlokon egy másik adatközlő a következőket mondta: Vödör víz a hűvösséget odavonzza és nem sérti a fát. A nagyapáim tették, én nem szoktam figyelni. Mostanában nem foglalkozok, nincs is nagy gyümölcsös. Minden fa alá két vödör vizet tettek vagy egyet, mekkora volt az a fa. De mostanában nem láttam, hogy azt csinálnák. A szomszédomba sem láttam. Monjuk sok gyümölcsös nincsen. Sokat kipusztítottak a hegyen.107 E leginkább tévhitekre és nem szakismeretekre alapozott gazdálkodási gyakorlat végülis rövid időn belül meghozta „gyümölcsét”: az öröklődő, nemzedékről nemzedékre átadott, az évtizedek során felgyülemlő keserű tapasztalatok, a kudarcok olyan mértékben beivódtak az emberek gondolkodásába, hogy a 19. század végi nagy gyümölcsészeti fellendülést csak kevesen fogadták lelkesedéssel s a kedvezőtlennek tartott klimatikai, ökológiai tényezőkre hivatkozva - a pozitív példák ellenére is - inkább valamelyik szomszédos régióból (általában csere útján) szerezték be a család számára az évi szükségletet kielégítő gyümölcsmennyiséget, mintsem megtermelésével próbálkozzanak.108 Az 1876- os,109 1888-as110 és 1890-es111 évek szokatlanul hideg telei szintén annak a meggyőződésnek a kialakításához járultak hozzá, hogy a vidék nem gyümölcstermő. A korabeli - manapság is nagy népszerűségnek örvendő - tájrajzok, felmérések is erre a téves meggyőződésre kívántak ráerősíteni. Nem tartom véletlennek például, hogy Orbán Balázs hatrészes munkájának kötetei közül éppen a Csíkszéket bemutatóban találjuk a legkevesebb etnopomológiai vonatkozású adatot.112 „Csík talaja _______A GYŰJTÖGETÉSTŐL A NEMESÍTÉSIG. NÉPI GYÜMÖLCSKULTÚRA ... 102 Székely é. n/a, 57. 103 Uő. é. n., 60. 104 Ua., 137. 105 Ua., 60. 106 Fábics Anita és Juhász Melinda gyűjtése. 2012, Gyimesközéplok. 107 Uo. 108 VlGA 2007, 172. 109 Uő. 1894, 249. 110 Uő. 2003, 119. 111 Ua., 121. 112 Nagy 2013/a, 17. 357
