Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Nagy Zsolt: A gyűjtögetéstől a nemesítésig. Népi gyümölcskultúra az egykori Csík vármegye (Al- és FElcsík, Gyergyó, Gyimes, Kászon) területén
avagy a természeti feltételek javára dőlt el (egyáltalán eldőltnek tekinthető-e) a gyümölcstermesztési hagyományok meggyökereztetéséért vívott küzdelem? E kérdések górcső alá vétele az adott korszak kontextusában vizsgálva úgy gondolom fényt deríthet számos társadalmi, ökológiai illetve kulturális jelenségre, megválaszolásával pedig tisztább képet alkothatunk egyes időszakok politikai, gazdasági viszonyairól is. Tanulmányomban a fentiekben megfogalmazottak kifejtésére törekszem tehát. A mindmáig megíratlan Csík vármegyei „gyümölcs-kultúrtörténet” felvázolását az eddig publikált szórványos adatok felhasználásával, a mozaikdarabkák összeillesztésével és összefüggésben való láttatásával, saját gyűjtéseim és meglátásaim közzétételével - első ilyen jellegű próbálkozásként - azonban nyilván csak töredékesen valósíthatom meg. Teszem mégis mindezt azon meggyőződésből, hogy írásom későbbiekben irányadó váza lehet egy árnyaltabb, részletesebb tematikus összefoglalónak. Bár az egykori Csík vármegye területének gyümölcskultúra-történetéből a vadgyümölcsök gyűjtögetésének évszázados hagyományai a legdokumentáltabbak, az első részben erről kívánok néhány bekezdésben képet nyújtani. Azért nem tekintek el ettől, mert a múlt században végzett ide vonatkozó néprajzi gyűjtések eredményei napjainkra újabb történeti és recens adatokkal egészíthetőek ki, amelyek később talán más megvilágításba helyezhetik a gyűjtögetésről alkotott elképzeléseinknek egy-egy szegmensét. Azt hiszem, hogy e klasszikus - csak részben feltárt és feldolgozott - téma (a pásztorkodáshoz, népi vadászathoz stb. hasonlóan) idő előtt sodródott a néprajzi-antropológiai kutatások perifériájára. Végül a különböző történeti források (statisztikák, útleíások, gazdasági irodalom, állami rendelkezések, sajtó, áruforgalmi jegyzékek stb.) tükrében, több korszakra osztva, történetiségében igyekszem bemutatni a gyümölcs termesztésére és nemesítésére tett csíki, gyergyói, gyimesi és kászoni törekvéseket, kezdeményezéseket, azok hatását, általam fontosnak vélt eredményeit. A vadon termő gyümölcsök gyűjtögetése Az egykori Csík vármegye területén található kistájak lakóinak megélhetési stratégiáiban, e stratégiák kialakításában - a mezőgazdasági termelés kedvezőtlen ökológiai-környezeti feltételei miatt - a földművelés mindig is kisebb szerepet játszott, így az évszázadok során - a nagyállattartáson és havasi juhászaton túl - a mezőgazdaságon kívüli jövedelemszerzési tevékenységek váltak hangsúlyossá. A lehetőségeket alapvetően az erdőhöz kötődő tevékenységek határolták be, meghatározták a településcsoportok gazdálkodásának és életmódjának irányát, valamint körülményeit. Ilyen módon Tarisznyás Márton néprajzkutató Gyergyóra tett megállapítása, miszerint az általa vizsgált térség története tulajdonképpen az erdővel vívott küzdelem története,13 az egykori Csík vármegye teljes területére vonatkozóan is igazságértékkel bír. E hegyvidéki népnek tehát - megélhetése érdekében - ki kellett alakítania azt a készséget, hogy egyszerre akár többféle, hasonlóan kiegészítő foglalkozási ágban tevékenykedjék, „több lábon álljon”, a táj adottságaihoz állandóan alkalmazkodni tudjon s a rendelkezésére álló természeti erőforrásokat a lehető legésszerűbben hasznosítsa. Mivel itt - székelyföldi viszonylatban is - nagy fontossággal bírt a nagy tömegű természet kínálta növényzet (mindaz, amit a helyiek begyűjthettek, hazahordhattak), az alkalmi munkáknak, a táj lehetőségeit kihasználó tevékenységi formáknak egyik - az erdőkitermelés mellett - legfontosabb módja az ún. gyűjtögetés (ezen belül pedig a gomba, gyógynövények és vadgyümölcsök begyűjtése) lett. Ezt az itt bemutatásra kerülő vadgyümölcsök - más erdélyi térségekhez viszonyított - hatalmas száma (25!) is jelzi.14 E jelentős természeti erőforrásért értelemszerűen állandó verseny zajlott az itt élő népcsoportok között, amelyben sokáig a székelység és örménység _______A GYŰJTÖGETÉSTŐL A NEMESÍTÉSIG. NÉPI GYÜMÖLCSKULTÚRA ... 13 Tarisznyás 1982/a, 12. 14Egy-egy vadgyümölcsben bővelkedő erdőrészt a helyiek sok esetben Gyümölcsös, Gyümölcsénes, Gyümölcsös havas névvel jelölnek meg. Saját gyűjtés. 2013, Gyergyószentmiklós. 347
