Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Régészet - Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép
BOTÁR ISTVÁN Csíkszenttamás Abaffy- (Lázár- ?) kúria és kápolna 1441-es keltezést visel az az oklevél, mely szerint Siluester de Zenthamas Siculus, javait a szebeni szászok hamis pénz terjesztéséért elkobozták. Az esemény, az oklevél szövege szerint, még Zsigmond császár idejében történt.86 Noha az oklevélből nem derül ki Szilveszter hovatartozása, a személynév viszonylag ritka volta miatt, valamint az alábbi oklevél azonos nevű és korban megfelelő kedvezményezettje (felnőtt fia van) alapján mégis csíkszenttamásinak gondoljuk. 1456- ban Siluestrus de Cbijkijzenthamas és fia Lázár, a Becz-rokonság több tagjával egyetemben címereslevelet és nemességet kaptak V. László királytól.87 Ez az oklevél az utóbb Szárhegyi Lázár néven nagy karriert futó család talán legelső említése, akik, amennyiben Csíkszenttamási Szilveszter fia Lázár, valóban a Lázár család őse, eredetileg Csíkszenttamáson voltak, a nemesi cím alapján vélhetően már korábban is birtokosok.88 Egy 1663-ban átírt, de hiteles adatokat rögzítő emlékirat szerint Mátyás idejében élt Nagy Lázár (vélhetően Szilveszter fia), kinek fia, Lázár Bálint egyezséget kötött a kászoniakkal azok Csíktól való függetlenedése ügyében. Ekkor már említik Nagy Lázár csíkszenttamási házát.89 90 1506-ban az agyagfalvi gyűlésen Csík széket mások mellett Lázár Balás képviselte, majd 1549-ben Szentannai Lázár János végrendeletéből egyértelműen kiderül, hogy a család egyik jelentősebb birtoka a mai Csíkszenttamás volt: nekiek hagyom... Szent Tamast is ( ti. Lázár Istvánnak és % A 16. század végén több oklevél is említi a család birtokszerzéseit.91 Az utolsó szenttamási Lázár fiú, János, 1622-ben hunyt el.92 Testvére Judit alsócsernátoni Damokos István felesége volt.93 Az ő unokája Damokos Erzsébet Abaffy János felesége lett, aki révén Csíkban megtelepedtek Szenttamáson az Abaffyak.94 95 Damokos Istvánná Lázár Judith 1639-es végrendeletében említi szenttamási uvarházát és tarozékait: az udvarházak [ti. a csernátonival együtt - B.I.] épek és mindenik udvarházhoz malmok vannakT Településtörténeti szempontból itt annyit kell kiemelnünk, hogy legkésőbb a 15. század közepétől számolnunk kell a falu területén egy rangos székely nemesi kúriával. A helytörténeti irodalomban Abaffi-kúriaként ismert lelőhely a jelenlegi plébániákért, a Tsz istállók és a Sándor- család telkén terül el. A 19. század közepén még jelentős maradványai voltak a régi épületeknek: „Sz. Tamás északi részében láttzanak a régi hires magát innen czimzet Abaffi Calád terjedelmes lakaik alapjai, egy német ölnél magossabban mais fennáll egyik szegelete, úgy halas tavak helye és az udvari kápolnájoknak is déli vége a mostani Papilak közelében.”96 Orbán Balázs, illetve a múlt század ’30-as éveiben Vámszer Géza még látta romjait, pincéjének gödrét, sőt a mellette elterülő halastó maradványait is.97 86 SzOkl III, 56-57. 87 SzOkl 1,170. 88 E nézeten Benkő Elek is, ld. BENKŐ, SZÉKELY 2008, 23. A Lázárok egyik ága legkésőbb a 16. század elején átköltözött Gyergyóba, sőt Maros-székben is szerzett birtokokat. Egy 1508-ban kelt oklevélben, amelyben Esztergomi Székely Ferenc a Székely-Vásárhely mellett fekvő Kisfaludot minden más székely örökségeivel (három lófőséggel) együtt 1000 aranyforintért Lázár Andrásnak eladta, a szerződő Lázár András neve előtt már ott szerepel a Gyergyai vagy Szárhegyaljai előnév is. Ld. SzOkl I, 320. 89 SzOkl I, 298-302. 90 SZOKL I, 313-317.; SzOkl I, 101.; I, 170.; I, 297-301.; II, 84.; II, 270. 91 SzOkl II, 206.; SZOKL V, 109-110. (1577); V, 144. (1587); V, 163-154. (1594); V, 155. (1594); SZOKL V, 104-105., illetve a beiktatás 106-107.; V, 154-155., SzOkl V, 141-144.; SzOkl V, 109-110. (1577). 92 SzOkl ú.s. IV, 534-535. 93 SzOkl VI, 25-26. 94 Endes 1938, 105., 108., 126., 133. Ld. még SzOkl VI, 25-26., 206-207. 95 TÜDŐS S. 2003, 145. 96 Benkő 1853, 44. 97 Orbán 1869, 89., Vámszer 2000,108. 32
