Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - P. Buzogány Árpád: A lakodalom régi rendje Kőrispatakon
P. BUZOGÁNY ÁRPÁD Szombaton délkor vagy a kora délutáni órákban (a pontos időpontot előre meghatározzák már a meghíváskor) gyülekeznek a vendégek a vőlegény, illetve a menyasszony házánál, attól függően, melyik részről hívták, kinek a rokona, barátja stb. a meghívott. A vendégeket kaláccsal és itallal, pálinkával fogadják. A vőlegény házánál poharazás után a násznagy felkéri a vendégeket az indulásra, később a vőlegényt is elbúcsúztatták (a vőfély búcsúztatja), majd a lakodalmi menet zeneszóval megy a menyasszonyi házhoz kikérni a menyasszonyt. A lakodalmi menet a háztól valamelyes távolságra megáll, a vőfélyek - zenésszel és szószólóval együtt - bekérezkednek, helyet kérnek a násznépnek. A násznagynak jelentik, amikor erre a házigazdától engedélyt kapnak. Bemennek az udvarra, a vendégek leülnek, általában pálinkával és kaláccsal kínálják őket. Elkezdődik a tréfálkozás, például a vendégeket színes teával kínálják pálinka, bor helyett. A násznagy feladata újabb, még nehezebb szócsata megvívása: a menyasszony kikérése. A násznagy megkeresi a ház szószóló gazdáját (felkért házigazda), és rigmusban mondja el jövetelük célját. Virágnyelven mondja el, kit keresnek: egy rózsaszálat, erre a házigazda (násznagy) megígéri, körülnéz, hátha megtalálja. Először egy kislányt, majd öregasszonyt hoztak ki, arra mondták: ez jó lesz majd, amikor megnő, 20 év múlva, ill. jó lesz vigyázni az unokákra, gyermekekre. Harmadszorra már a menyasszonyt vezetik ki, a házigazda a násznagynak adja át, és a vőlegényhez vezetik, kezét a vőlegény kezébe adják. A násznagyasszony átadja a menyasszonyi csokrot (melyet a menyasszony a kezében tart mindaddig, amíg az asztalozáshoz nem ülnek). A tréfálkozásnak vége szakad, majd a násznagy felkéri a vendégeket, hogy induljanak a fiatalok eskütételére. Következik a menyasszony-búcsúztató: általában a lakodalom behívására felkért két vőfély - egyik a vőlegény, másik a menyasszony részéről - mondja a búcsúztatókat is. A menyasszonyt minden családtagjától, végül szomszédjaitól, lánybarátaitól is elbúcsúztatják, ám a szöveg elhangzásakor Kőrispatakon már nem látjuk a tényleges elbúcsúzást. Ezután következik a tulajdonképpeni esküvő (egyházi) a templomban. Kőrispatakon a többségi reformátusok mellett az unitáriusoknak is saját templomuk van. Az esküvőt mindig a lány felekezete szerinti templomban tartották, illetve ha a vőlegény vagy menyasszony más településről való volt, a templomi esküvő a menyasszony falujában, a lakodalom a vőlegény falujában volt. Kőrispatakiak körében nem volt szokás, hogy más településről származó házastárs esetében mindkét helyen külön lakodal- mazzanak. A vőlegény viselete: sötét színű, régebb fekete anyagból szabott öltöny (később bolti készruha) mellénnyel, amit erre az alkalomra vásároltak, készíttettek (és legtöbbnek ez volt a haló ruhája is, mert megkímélték, ritkán, csak ünnepélyes alkalmakkor vették magukra), fehér ing (ezt régebb a menyasszonya vásárolta meg), fekete cipő. Kalapot nem viselt, a hetvenes évektől már nyakkendő is kiegészítette a ruhatárát. Kabátja hajtókájára üzletben vásárolt fehér műmirtuszágat tűzött, a násznagy is ilyet viselt. A menyasszony az ötvenes-hatvanas években még színes anyagból szabott vászonkosztümöt viselt, később elterjedtek a tüllszerű anyagból készített hosszú, fehér menyasszonyi ruhák. Fejét pártaszerűen mirtuszkoszorú övezte, hátrafelé lelógó stájerrel (fátyollal). Aki terhesen és mégis a tisztaság jelképébe öltözve, fehér menyasszonyi ruhában állt az oltár elé, megszólták. A menyasszonyi tánc után a magas sarkú cipőt kényelmesebbre, a ruhát kosztümre cserélte le. A násznagyok, az örömszülők és általában a vendégsereg ünnepi öltözetben jelenik meg: a férfiak fehér ingben, fekete mellényben, öltönyben (1990 után jött divatba a színes öltöny), a nők fehér vagy világos színű ingben-blúzban, kosztümben, az időjárástól függően cipőben vagy csizmában. A koszorúsok a házaspárnál fiatalabb, kisebb rokon gyerekek közül kerülnek ki, az egészen kisebbek is odaállnak, a legkisebb párt néhol odaállítják a menyasszony hosszú ruhájának alját fogni. A fiúk fehér ingben, öltönyben, a lányok is ünnepi viseletben jelennek meg, fejükön gyöngyös pártával. A felszolgálók, nők és férfiak egyformán fehér, pirossal vagy kékkel kivarrt, hímzett melles kötényt kötnek. Amíg az esküvő után a lelkész a házasságkötést bevezeti az egyházi anyakönyvbe, addig a vendégsereg a templomkaputól a főútig tartó mellékutcában várakozik, a zenészek muzsikálnak. Volt, hogy a házasságkötés után lementek Erdőszentgyörgyre (12 km) a fiatalok meg a közeliek, 324
