Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Régészet - Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép
származó későközépkori leletek, nem Szentsimon falu házhelyeit jelölik, hanem a kúria gazdasági udvarához köthetőek. A középkori udvarházaknak a 19. század közepén még látható falai álltak fenn: „Kőházkert dűlő, hajdan uradalmi kőházak voltak rajta, melyeknek romjaiból még máig is jelek mutatkoznak” - írták Pesty Frigyes kérdőívére válaszolva a helyiek.81 Helyi hagyomány szerint a Kőházkert elnevezés nagyobb területet jelöl, ami déli irányban tovább húzódik.82 A helynév régóta adatolt. 1772-ben a kőház kert nevű Tanorok-ot említik, 1797-ben a Szt. Simoni Kő Ház nevezetű hellyben írtak össze a kaszálót, majd 1874-ben azt vallják, hogy a Kőházkertben régi romok vannak: „uradalmi kőházak voltak rajta.83 A források alapján azonban nem lehet eldönteni, hogy az udvarház mely családhoz köthető. A kúriá(k)ban értelemszerűen míves tüzelőberendezésnek) állt(-tak), melyek csempéiből több is a Csíkszeredái múzeumba került. A csempék időrendileg a 15-16. századra tehetők.84 Tényleges kő épületekre egyetlen biztosabb adatunk van. A CsSzM fotótárában egy archív, ’60- 70-es évekre keltezhető (?) fényképen egy kiásott kő alapfal látszik, amire golyóstollal írták rá: „Csíkszentsimon - az egykori kőház fundamentuma”. Sajnos a régi fotónapló, leltárkönyv már évtizedek óta elkallódott, így a fotón szereplő azonosítószámon, illetve bejegyzésen kívül más adatunk nincs a fényképről. Az istállók építését tehát 1969-ben leletmentés is kísérte. A fényképen, már amennyire megítélhető, egy hosszanti alapfal végeinél eltérő irányban fordulva képez sarkakat, így az épület alaprajza nem egyszerű téglalap volt. A „Kőházkert” megjelöléssel elcsomagolt leletek (ltsz. 2612/124. láda) már nagyobb valószínűséggel az udvarházhoz kapcsolhatók. A leletanyagban gyorskorongolt, tölcséres peremű, vörös és fekete fazekak találhatók. Külön említést érdemel egy belső oldalán mázas tál, illetve egy világosbarna, talán üveg edényt utánzó (?) metszett-vésett díszű füles kancsó töredéke. Az udvarház fűtőberendezéseire sok csempe és kályhaszem utal. Előbbiek között fehér angóbos, piros földfestékes csempéknek több típusa is előfordul (rozettából induló csillag, bordázott szalaggal négyzetes mezőkre osztott, rozettás és S-díszes, felső részén liliomsoros). A tál alakú kályhaszemek között bepecsételt, illetve bevagdosott dísszel ellátott, illetve plasztikus virágkelyhet imitáló fenékrésszel ellátott egyaránt megtalálható. Azonos mintájú csempéket már közöltek a lelőhelyről, de azok befogóráma nélküli egyenes darabok, így az itteni rámás töredékek feltehetően egy másik kályha részei lehettek.85 Vélhetően szintén egy további kályha része lehetett egy lovagalakos csempe is (ltsz. 2558). A 2558-as leltári szám alatt a különböző típusú, szokványos, mázatlan csempetöredékek között egy zöld mázas darab utal az udvarház egy további míves fűtőberendezésére. ___________KÖZÉPKORI UDVARHÁZAK CSÍKBANI. KUTATÁSI HELYZETKÉP 81 Pesty 1864,78. 82 Darvas Lóránt szóbeli közlése. Segítségét itt is megköszönöm. 83 Szabó T. 2006, 36., Észt VII, 318. 84 DEMÉNY et AL. 1980, 248., KÉMENES 2005, 119-120. Ltsz: 951., 2558., 2612., 2888., 4055. Ez utóbbi a leltárkönyvben Csíkszentkirály-Andrássy-kúria lelőhellyel szerepel. 85 KÉMENES 2005, 119. (5/3,7/3 t.), további szentsimoni csempék uo. 24., 29/4., 31/1., 34/2., 37/2., 40/2. táblák. 29
