Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Tüdős S. Kinga: A székelyeknek írástudással-műveltséggel szerzett címeres levelei a 16–17. században
vörössel vagy arannyal színezték, az erdélyi címerképeken meghagyták természetes színezetüket. A tanulmányozott 36 armális közül 8 címerképen jelenik meg az oroszlán, különböző testtartásban. Kedvelt póz az ágaskodó oroszlán, jobb mancsában írótoll, baljában hegyes tör, esetleg korona. Uzoni Márk Mihály lófőszékely és testvére Kuthy Péter címerén ágaskodó, természetes színében ábrázolt oroszlán („... in cujus campo sive area leo naturalis suo colore depictus’) jobb mancsában tartja az írótollat.41 Hasonló testtartásban és színezésben jelenik meg az oroszlán, jobb első mancsában írótoll „...leo integer naturali suo colore depictus,” baljában hegyes tőrrel a homoródalmási Kovács Péter címerén.42 A kászonimpérfalvi Csutak György armálisának fő címerképe a növekvő oroszlán, ám az írótollat a sisakdíszen álló daru tartja lábában.43 A szentiványi Deák család címerpajzsán a két hátsó lábán ágaskodó oroszlán bal mancsában a darutoll.44 Ágaskodó oroszlán bal mancsában tartott koronából kiemelkedő írótoll látható a kézdivásárhelyi és nyujtódi Jancsó család címerén is. A tudás jelképe (egész vagy növekvő), az ágaskodó szarvas kevesebb címerképen került ábrázolásra. Az ágaskodó szarvas egyik lábában három szál liliomot tart a karatnai Könczei Ferenc szolgabíró címerén.45 46 Ritkán ábrázolt állat a kígyó, többnyire a Sátán szimbóluma. A kisbaconi Benkő Mihály címerén a kígyó, bár felveszi a köztudatban róla élő, a farka hegyén álló, függőlegesen tekeredő, fejét magasra emelő retteget állat képét, de a galambbal társítva itt „megszelídült.” Képviseli Máté evangélista által hirdetett bölcsességet, miszerint: „Legyetek szelídek, mint a galambok és okosak, mint a kígyó. ’Ab Képzeletbeli állatfigurák az erdélyi címerábrázolásokban ritkán fordulnak elő, így ezeket a különleges címerképek közé soroljuk. A szóban forgó 36 címeren csupán két alkalommal jelenik meg az ún. képzelt állatfigura: az egyik Rákóczi Zsigmond, a másik I. Rákóczi György idejéből származik. 1607. augusztus 22-én Rákóczi Zsigmond fejedelem nagyobb kancelláriáján írnokoskodó Szeredai alias Bán Mihálynak adományozott címerén egy teljes alakú ágaskodó egyszarvú, ún. unikornis látható, ezúttal a tiszta szeretet és ragaszkodás jelképeként. A mesterségét szimbolizáló írótollat viszont a sisakot díszítő hattyú tartja lábában.47 Incze Márton szentbenedeki református pap címerén a fantázialény griff-szárnyú oroszlán, vagy az oroszlán-lábú griff jobb mancsában kivont kard, baljában írótoll látható.48 A mesterséget szimbolizáló írótoll49 az ember vagy emberi fél kar kezében is megjelenik. A páncéllal vértezett vagy anélkül ábrázolt, levágott fél kar, a magyar törökkori heraldika jellegzetes címerképe, ugyan a hadi vitézség jelképe, de kezében írótollal már más értelmezést nyert. Ebben az esetben mesterségre utaló jelvénnyé változott át. A szentkatolnai Elekes család armális levelén a címer mezejében egy dombon elhelyezett korona mögül félig kiemelkedő alak tartja jobb kezében az írótollat, három búzakalásszal összefogva.50 Jó néhány címeren, közöttük a háromszéki kézdiszentléleki Kozma, valamint a nagyajtai Donáth családén, az írótollat tartó fél kar a sisakdíszen jelenik meg. A 36 címerkép között mindössze két esetben találtunk olyan címerképet, amelyen a főalak tartja kezében az írótollat. A köpeczi Litterati Deák György címerén a vitézi öltözetben bujtatott fő A SZÉKELYEKNEK IRASTUDASSAL-MUVELTSEGGEL SZERZETT CÍMERES... 41 Uo., 131. dók. 42 Uo., 143. dók. 43 Uo., 192. dók. 44 PÁLMAY 2000, 140. 45 SÁNDOR 1910, 181. dók. 46 A címerkép részletes leírását lásd a továbbiakban. 47 Uo., 37. dók. 48 Uo., 218. dók. 49 Az írótollat még a hősiesség és a hűség szimbólumaként is említik. 50 PÁLMAY 2000, 152. 251
