Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Tüdős S. Kinga: A székelyeknek írástudással-műveltséggel szerzett címeres levelei a 16–17. században
TUDÓS S. KINGA fejedelemtől munkája elismeréseként Hodor Máté nemesi oklevelét. A hivatalnoki pályán továbbra is megmaradva gyarapíthatta számát a művelt, könyvet ismerő, tájékozott funkcionáriusoknak. Nem tudjuk, hogy az írástudás ismeretét megkövetelő funkcionáriusi állást betöltők közül hányán jutottak címeres levél tulajdonához. Azonosításuk számos nehézségbe ütközik. így például ismeretes, hogy mivel az armálisok szövegének bejegyzése a fejedelmi kancellária által kibocsátott jogbiztosító okiratok hiteles másolatait tartalmazó Erdélyi Királyi Könyvekbe nem volt kötelező, azok közül számos oklevél bemásolása elmaradhatott. Továbbá ismerünk olyan írástudókat, akik bár köztudottan elismert írnokai, funkcionáriusai voltak koruknak, mégis címeres levelük létezéséről semmit nem tudunk. Ugyanis nehéz elképzelni, hogy a nagyobb kancellárián hosszabb ideig dolgozó Pávai Tamás15 (1636-1642), aki majd a harmincadosságig vitte, társai Pávai János (1661-1673) és István16 (1664), valamint Uzoni Mihály17 (1631-1638), később az ifjú Rákóczi György titkára, vagy a több mint tíz évig ott dolgozó Illyefalvi Mihály (1667-1678) írnok,18 kiváló szolgálataikat a fejedelmek ne jutalmazták volna címeres oklevél adományozásával.19 Végül azt sem feledhetjük, hogy a címeres levelek, főként, amelyek bejegyzése a Királyi Könyvekbe elmaradt, bár féltve őrzött kincsei közé tartoztak az érintett családoknak, azokat nem mindig sikerült megőrizniük, átmenteni az élet viszontagságai közepette s a maradékokra örökíteni. A tehetségesebb írástudók a fejedelmi kancellária mellett más területen is érvényesülhettek, írástudásbeli jártasságuk mellett, bizonyos jegyzői tevékenységet igénylő, a törvényszék tagjaként a protokollumokat rendszeresen vezető „hites jegyző,” a nótárius munkáját is méltathatta a fejedelem címeres nemeslevél adományozásával. Székelyvásárhelyi Bálintot, az ítélőszék hites jegyzőjét Báthori Kristóf a hivatalában sok éven át teljesített szolgálataiért emelte ki nemtelen állapotából, s adományozott neki 1579. június 6-án címert és nemességet.20 Karatnai Ferenc Fehérmegye (Felső-) szolgabírájaként jutott I. Rákóczi György által jóváhagyott armális levélhez.21 Maksai Deák alias Veres György a fejedelem gyulafehérvári számtartó helyettese, hűséges szolgálatai érdemeként a lófők közül emelte a címeres nemesek soraiba.22 23 Semienfalvi (Siménfalvi) György deák pap fiáról is dicsérő szavakkal emlékeztek meg oklevelében, miszerint az alig tízéves kisfiú Székely Mózes udvarhelyi főbírót jó előmenetellel szolgálta. Ezért tüntette ki apját és fiát I. Rákóczi György nemesi címmel és címerrel.21 Ahhoz, hogy a levélkérő armális tulajdonához jusson többnyire egy-egy befolyásos személy pártfogására is szüksége volt, aki ügyét a fejedelemnél támogatta. A pártfogó személy/személyek nevének az oklevélben való feltüntetése nem volt kötelező, így kibenlétük gyakran az ismeretlenség homályába veszett. A kézdiszentléleki Hodor Máté pártfogóiról csupán annyit tudunk, hogy azok a fejedelem hű tanácsosai sorába tartoztak. Uzoni Márk Mihály lófő székely pártfogójának nevét viszont ismerjük, ő kolozsvári Kassay István tanácsú volt, aki Bethlen Gábor fejedelemnél érdekében közbenjárt.24 A pártfogók közül egy sajátságos érdekkörű csoport is kibontakozik. Ok azok, akik felhasználva a lehetőséget, hogy maguk is (műveltségükkel szerzett) címeres nemesekké váltak, a családjuknak és az ahhoz tartozó személyek érdekeit is igyekeztek képviselni. Homoródszentmártoni Biró alias 15 Közülük Pávay Tamás pávainak I. Rákóczi György Szárazpatakon, Alsó- és Felső-Volálon, Karatnán 300 forintért részjószágot installált, viszont armálisát az oklevél nem említi. (VASS 1900, 603.) 16 TrÓCSÁNYI 1980, 194. 17 Uo., 201. 18 Uo., 192. 19 Ezen személyek nevével sem PÁLMAY 2000, sem pedig SÁNDOR 1910 gyűjteményében nem találkozunk. 20 SÁNDOR 1910, 8. dók. 21 Uo., 181. dók. 22 Uo., 170. dók. 23 Uo., 180. dók. 24 Uo., 131. dók. 248