Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Szőcs János: A moldvai magyarok a 16. század végén és a 17. században
Gergely, Zorát György, Kádár György, Vincelérd Márton, akik korábban mind városi bírák voltak.9 1654. április 10-ről datálódik Bernardino Valentini misszionárius levele, amelyet a lengyelországi pápai nunciusnak küldött: 1654 (?)-ben az országot elárasztották a tatárok, kozákok és az erdélyi magyarok.10 Vasile Lupu vajdát elűzték, helyébe Gheorghe Ştefant ültették. Valentini a tatrosi híveivel megint a hegyekbe kényszerült.11 Az erdélyi ferencesek főnökének, Damokos Kázmérnak jelentése (1657. november 21.) szerint Moldvában mintegy 12 katolikus egyházmegye van. Nemzetiségük, nyelvük magyar.12 Marian Kurski bákói katolikus püspök az 1658 őszén megkezdett vizitációját a pestisjárvány és a tatárbetörés miatt meg kellett, hogy szakítsa. A lakosság a tatárok elől az erdőkbe menekült. A püspök azon sajnálkozik, hogy nincsenek Moldvában a román nyelvet is beszélő katolikus papok. Berkucze Baptista János kutnári plébános írja: a tatárok folytonos betörése elöl a nép gyakran az erdőkbe menekül. Nagy itt a szegénység. (1660. április 12.) Félix Monnid domonkos rendi missziós (1660-1661) beszámol a csöbörcsöki útjáról. Több mint 40 ház katolikust talált. Lengyelek, románok és magyarok.13 Blasius Koicevic konventuális szerzetes az 1661-es vizitációs körútja során Kutnáron 199 felnőtt szász katolikust talált. Moldvabányán 189, Herlón 20, Szucsáván 46 katolikus van. Szeretvásáron a katolikus templomnak csak a helye látszik. Nemcen 109 katolikus él. Karácsonykőn a katolikus magyaroknak nyomuk sincs. Bákóban 326 katolikus magyar él, de az ortodoxok száma nagyobb. Egyházilag Bákóhoz tartozik Bogdánfalva, Forrófalva, Hidegkút, Páskán és Terebes. Lakói mind magyarok. Iskolamestereik, harangozóik elől mondják a magyar énekeket, felolvassák magyarul az evangéliumot, tanítják a gyermekeket. Ugyancsak Koicevic Mánfalván, Gorzafalván, Völcsökön 175 magyar katolikust talált. Sztánfalván 98-at. Szoloncon egyetlen egyet sem. A szolgasors miatt a katolikus magyarok szétszéledtek. Lukácsfalván akkor 19 katolikus magyar élt. Ok a bákói templomba jártak. Barládon 74 katolikus magyar lakott, de nem tudnak mindnyájan magyarul. A pestis után Vászlón 14 magyar katolikus maradt, Galacon 126. Templomukat a tatárok felégették. Jászvásáron a tatárok 14 éve (?) a templomot felgyújtották. A jövevények és a gyermekek nélkül 224 felnőtt katolikus él a városban. Szabófalván, Steckófalván, Lökösfalván és Dumafalván összesen 287 (felnőtt?) katolikus lakik. Románvásáron a vizitátor 20 katolikus lelket talált.14 Vito Pilutio konventuális ferences, a moldvai misszió prefektusa 1663. december 17-e előtt Rómában válaszolt a moldvai katolikusok helyzetével kapcsolatos kérdésekre. Moldva minden terményben gazdag ország, azonban most szegény a tatárok, a kozákok és az erdélyi magyarok betörései miatt. Vito Pilutio további betörésektől tart. Helységenként összeírta a katolikus családok számát. Jászvásáron (60), Moldvabányán (30), Kutnáron (50), Szucsáván (8), Nemcen (10), Románvásáron (7), Szabófalván és a szomszédos falvakban (100), Tatroson és a közeli falvakban (80), Barládon (20), Vászlón (40), Terebesen (10), Amadzsejen (15), Carleoban (?) (8), Galacon (20). Bákóban 50-en voltak, akik a nélkülözések miatt elmenekültek. Most vannak visszatérőben. Moldvában szellemi elmaradottságot figyelt meg. Azt tapasztalta, hogy az ortodoxok közül senki nem emelkedik ki a tudományok gyakorlásában. A moldvai katolikusok leggyakoribb tévelygésének a titkos házasságot, valamint az első feleség elhagyását és egy másik nővel való összeállást tartotta. Náluk a kuruzslás a gyógyításban jelentős helyet kapott. ________A MOLDVAI MAGYAROK A 16. SZAZAD VÉGÉN ES A 17. SZAZADBAN 9 Uo., 496-498. Kőszin Balázs neve esetleg Főszin lehetett. 10 Ez az elárasztás 1653-ban lehetett! 11 MCsMOT, II., 511-513. 12 Uo., 508-510. 13 Uo., 511-513, 517-519, 527-530. 14 Uo., 530-545. 239
