Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Süli Attila: Csíkszék 1848–1849-es történelmének kiadatlan forrásai
SÜLI ATTILA javaslatát. Berde és Mikó még két hét felkészülési időt javasoltak, de a gyűlésen végül Berzenczey álláspontja győzedelmeskedett. Míg a székelység a táborban volt, a gyergyói határszélen élő román lakosság fellázadt. Ellenükben szinte minden otthon maradt fegyverképes férfit mozgósítottak. Első három forrásunk ennek az időszaknak a történetéhez szolgáltat hátteret.4 Az 1849. január 12-én, Marosvásárhelyre bevonuló Józef Bem vezérőrnagy futárokat menesztett Háromszékre, felszólítva őket a csatlakozásra. Egyben kinevezte Gál Sándor őrnagyot ezredesnek és a 14. (1. székely) határőrezred parancsnokának. Ennek hatására a január 15-én, Kézdimarton- falván tartott gyűlésen Háromszék vezetői felmondták az árapataki szerződést és a határozatokat január 24-én lovas futárok vitték a településekre, elrendelve a fegyveres erő ismételt táborba szállását. Ezután Gál benyomult Csíkszék területére és felszámolta Franz Dorsner ezredes katonai kormányzatát. A törvényhatóság irányítást a Beöthy Ödön országos teljhatalmú biztos által ismét kormánybiztossá kinevezett Mikó vette át. Ekkor indult meg a székben a tényleges haderőszervezés, amelynek támogatására a törvényhatóságba érkezett Szentpály Sándor honvéd százados (31. honvédzászlóalj), akit Csány László teljhatalmú országos biztos egy reguláris vadászzászlóalj szervezésével bízott meg. A kútfőkön keresztül bepillantást nyerhetünk Csík-, Kászon- és Gyergyó- székek 1849 eleji politikai és társadalmi viszonyaira.5 FORRÁSOK6 1. Mikó Mihály csíkszéki kormánybiztos levele Balási József fókirálybíróhoz. A székelység táborba szállása és a küszöbön álló háború miatt Erdélyben éhínség fog fellépni, ezért javasolja az élelemfelvásárlást és a pálinkafogyasztás betiltását. A gyergyói románság lázadása miatt szükséges egy tartalék sereg felállítása. Marosvásárhely, 1848. október 24. A csíkszéki kormánybiztostól Főkirálybíró m[é]l[tósá]g[o]s Balási József úrhoz M[aros]vásárhelyt, [októ]ber 24-én 1848. A haza veszélyes állapota által szükségessé tett népfelkelés bárminő más üdvös eredményeket teremjen is azon kedvetlen következményt is megszokta szülni, hogy a nép élelem szerekbe szükséget szenved s ha ily esetben élelem szereknek még egy más nagyobb szerű fogyasztási is hozzá járul, könnyen éhen halás válthatja fel a hazabéli lázadást, ott hol a felkelt nép által a létező élelem felfogyasztatik, vagy a felkelés miatt nem proklamáltatik, vagy a lázadók által felprédáltatik s a mezők zöld vetései leraboltatnak. Ezen megfontolásból bizonyosnak látszik előttem, hogy amidőn a jövő évbe Erdély vármegyéinek magában éhséggel keilend küzdeni, s azért székünk lakói bárminő áron is töllők 4 Mikó Mihályról ld. EGYED 2004, 107-112.; Mikó kormánybiztosi kinevezését közli: URBÁN 1999, II. k., 1565.; Szentpályra ld. BONA 2008-2009, II. k., 407.; Az 1848. októberi gyergyói eseményekre: ORBÁN 1869, II. k., 156. 5Egyed 2008, 190-191.; Józef Bemre ld. BONA 2000, 145-147.; Gál Sándorra ld. BONA 2000, 158-159.; Franz Dorsnerre ld. BONA 2000, 311. 6 Az iratokat a jelenlegi helyesírás és központozás szabályai szerint, az eltérő alakok megtartásával közöltem. Az iratoknak csak a szövegtestét közöltem, kivéve, ha az adott levélnek utóirata is van. 210
