Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Pál-Antal Sándor: A székelyföldi kézműipar-történet historiográfiája
kiadványok elég jelentős része, az akadozó könyvterjesztés miatt nem vált tágabb körben ismertté. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy az újságcikkek szerepe a tudományos életben lecsökkent. Mivel a szakírások közlésének útjából elhárultak a korábbi időszak végét jellemző ideológiai és anyagi jellegű akadályok, a tudományos igényű munkák közlésének súlypontja a szakkiadványokra helyeződött. Az utóbbi időszakban megjelent önálló kötetek egy-egy szakmáról nyújtanak átfogóbb képet. Ilyenek Józsa Lajosnak a sepsiszentgyörgyi csizmadiacéh történetéről, Sándor-Zsigmond Ibolyának a székelykeresztúri iparosságról készült írása.15 Néhány várostörténeti munka elég részletesen foglalkozik a céhek és ipartársulatok, általában városi kézműipar történetével. Ezek közül megemlítjük Pál Judit és Pál-Antal Sándor munkáit. Az előbbi a székelyföldi városok 18-19. századi fejlődését tárgyalva nyomon követi a városi ipar fejlődését,16 az utóbbiból megismerhetjük a marosvásárhelyi kézművesség és céhes ipar 1848 előtti történetét.17 Mindketten nemcsak a városi céhek történetét taglalják, hanem a városi kézműipart általában. A szakkiadványokban, évkönyvekben és folyóiratokban megjelent írások a céhek és a kézműves ipartársulatok széles skáláját érintik. Néhány tanulmány általában foglalkozik egy-egy város egy adott időszakra vonatkozó kézműves múltjával. Ilyen Bónis Johanna két írása a marosvásárhelyi céhes társadalomról, Fodor László két cikke a székelyudvarhelyi céhek bomlásáról, Incze László értekezése a kézdivásárhelyi céhhagyományokról, valamint Olsvainé Tamás Margit két tanulmánya a székelyudvarhelyi céhek kereskedelméről és vallási funkciójáról.18 Ugyanakkor érezhetően kiszélesedett a kutatott szakmák köre. A szűcsök és szabók mellett egy-két tanulmány erejéig kutatás tárgya lett az asztalos, borbély, csizmadia, fazekas, gombkötő és egyéb foglalkozás is. Kutatások tárgyát képezték a kézműves társadalom helyzete egy-egy céhen vagy ipartársulaton belül, a céhek önigazgatása, mozzanatok a céhek belső életéből, néhány céhstatútum, árszabályok, valamint a céhek tárgyi emlékei (céhládák, behívótáblák, egyebek). Néhány írás pecséttani vonatkozású. Szerzőik Bónis Johanna, Pál-Antal Sándor és Zepeczaner Jenő. Az előbbi kettő a marosvásárhelyi, az utóbbi székelyudvarhelyi céhek pecsétjeinek az ismertetésére összpontosította figyelmét.19 A kutatások tárgyát céhes mesterségekre vonatkozó írások területileg elég arányosan megoszlanak azon székelyföldi városok között, ahol a múltban szervezett kézműves tevékenység intézményes keretek között folyt. A tanulmányok egy része nem egy-egy szakma, hanem egy-egy város kézműipar-történetével foglalkozik. Ilyenek a Kézdivásárhellyel, Marosvásárhellyel, és Székelyudvarhellyel foglalkozó tanulmányok. Kézdivásárhelyen, ahol a kézműves iparnak nagy hagyományai vannak, hiszen ott a lakosság jelentős része kézműiparból élt, és termékeit főként Moldvában és Havasalföldön értékesítette, céhmúzeumot alapítottak, és az ottani kézműipar történetével kapcsolatosan pedig Incze László és Cserey Zoltán több tanulmány is közölt.20 A marosvásárhelyi céhek és ipartársulatok kutatására Bónis Johanna fordított nagyobb figyelmet.21 Ugyanakkor megjelent számos céh- és ipartörténeti írás más városokra vonatkozóan is. De egyikről sem mondható el, hogy átfogó szintézis lenne. Mind-mind résztanulmány. Több írás foglalkozik az 1872-1873-ban ipartársulatokká alakult céhek és kisiparosok tevékenységével, mégis ez utóbbi kérdés kevésbé kutatott. A fennebb már említett Kozma Ferenc felmérésén kívül csak Pál Judit foglalkozott általában a városi kézműipar polgári kori történetével a ____________A SZÉKELYFÖLDI KÉZMŰIPAR-TÖRTÉNET HISTORIOGRÁFIÁJA 15 Ld. a könyvészeti melléklet 55. és 90. sz. tételeit. 16 Pál Judit 2002. 17 PÁL-ANTAL 2009. Ebben a marosvásárhelyi képművesség és a céhek története 1848 előtt a 22-25., 83-90., 137-143., 227-235. oldalakon. 18 Ld. a mellékletben található könyvészet 6., 13., 25-26., 33., 76-77. sz. alatti címeket 19 Ld. uo. a 9., 83., 103-104., 106. sz. alatti címeket. 20 Ld. uo. 15-18., 33-39. sz. alatti címeket. 21 Ld. uo. a 6-13. sz. alatti címeket. 193
