Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Régészet - Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép
BOTÁR ISTVÁN Az udvarházat, a „székkapitányok várszerű kastélyát”, mely a 1013-1017 helyrajzi ingatlanok telkén állt, állítólag kőkerítés övezte és halastó is tartozott hozzá.41 Az udvarháztól közvetlenül északra ma is vízfolyás található. Vámszer Géza 1931-ben felmérte az épületet, amelynek rajzát Benkő Elek a székelyföldi középkori udvarházakat feldolgozó kötetében közölte.42 Eszerint a jelenlegi erősen átépített kúria magja egy kéthelyiséges alápincézett épület volt. A környezetében végzett terepbejárások során azonban kevés későközépkori töredéktől, illetve egy 15-16. századi csempedarabtól eltekintve jobbára csak (?) újkori kerámiát gyűjtöttünk. Deine - „Incze-kúria” Pesty Frigyes kérdőívén a kápolnától délre egy romot említenek: „Melette déli részen a falu közül kijáró közönség útja, ennek szomszédja ugyan délre Kőházkert nevű, minthogy régemén volt egy kőház ezen helyen, az Intze családé, noha most el vagyon pusztulva.”43 A romot mások is említik: „A Deine határa déli részén a Cs. Sz. Miklós felé Cs. Szeredától menő országút közelében ma is láttzik egy kőépületnek feneke, pinczéje, éppen áll nagyobbára... és ezt a Rabanban Incze Család lakának tartyák; alapjából kitettzőleg erőss kőépület volt... hossza 22 közönséges lépés, szélessége 15. öt lépéseket két ölnek számítva hossza 8Vá széle 6 öl, és így egész területe 51 aöl.” Ehhez egy halastó is tartozott.44 45 46 Az Incze-család a 16. században még csak a lófők között szerepel, nemességet csak utóbb kaptak. Bizonytalan, hogy a falu délkeleti szélén, nagy telken elkülönülten, ma átépítve még fennálló, illetve a fenti forrásokban említett kőépület előzménye visszanyúlik-e a középkorra. A faluban a középkorban biztosan állhatott egy udvarház, hiszen 1496-ban egy felcsíki peres egyezményben szerepel primipili et Judices ac Capitanei Sedis Csik között Agilis Abram de DeineV Az oklevél javított kiadásában további delnei személyek is felbukkanak agilis Abram de Deine, Joannes Ranchy, Vicentius de Deined6 Karcfalva - Kőház dombja (Balaskó-kúria?) A falu déli szélén a templomtúl délre nyúló dombhát déli szélét a 3. katonai felmérés Kőház dombja elnevezéssel illeti. Az alatta elterülő részt a helyiek Udvari kertek, Udvari birtok néven ismerik, az egykor osztatlan, egybefüggő terület a karcfalvi plébánia tulajdona volt, ma részben beépült.47 Noha a dombháton középkori leleteket nem találtunk, a fenti adatok miatt igen valószínűnek tűnik, hogy ezen a területen kereshető a 16. század közepéig meghatározó jelentőségű Balaskó- család udvarháza. A Balaskók 1575-ös hűtlensége okozta jószágvesztése miatt a terület vélhetően a fejedelemre, az udvarra szállt, majd innen kerülhetett egyházi tulajdonba. Kövei vélhetően a szomszédos épületek alapozásaiban kereshetők. A falutól délkeletre a Kőd-dombon a helyi hagyomány és a helynevek (Balaskó-erdeje) egy Balaskó-vára névű részre, objektumra utalnak.48 Tekintettel arra, hogy a primőr rangú Balaskó- család a 16. század közepe után teljesen eltűnt Csíkból, a hagyomány mindenképpen későközépkori eredetű. Kérdés, hogy a helynevek csak az egykori birtokos emlékét őrzik valamely természetes térforma historizáló névadásával, vagy valóban lappang itt egy elpusztult későközépkori erődített objektum. A 19. században a helyiek erről így emlékeztek meg: „Balasko tetejinek hivatik és Fel 41 Csíkcsicsói Tallózó, 9-10. 42 Benkő, Székely 2008, 36., 39. 43 Pesty 1864, 53. 44 Benkő 1853, 73.; Ferencz 1935, 53. 45 SzOkl I, 286. 46 SzOkl VIII, 167-169. 47 Gábor Tibor polgármester szíves szóbeli közlése. 48 Orbán 1869, 74.; VlTOS 1894, 169.; Csomortáni 1997, 93. 16
