Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Forró Albert: Egy 18. századi könyvgyűjtő asszony végrendelete
EGY 18. SZÁZADI FŐÚRI ASSZONY VÉGRENDELETE 1792 január-május Székelyudvarhelyi református kollégium:31 400 forintot adományozott árva tanulók számára. 1793 Székelyudvarhelyi református kollégium:32 ...tett három árvára fundatiot, adván által a Gymnasiumnak fi. 900, hogy ennek esztendei törvényes fructussáhol végyen mindenik fl. 18 esztendőnként.” Arra nézve, hogy ki kaphatja, nem rendelkezett, de “születésre nem nézett, vet fel reá leg többször papok gyermekeit, ritkábban mesterekét. ” A fentiekből amint kitűnik, Nemes Júlia szerény jövedelméhez képest erején felül támogatta az udvarhelyi református egyházmegye különböző gyülekezeteit és a kollégiumot. Az egyház patro- nálásának kialakulásában, a családból hozott hagyományok mellett, Nemes Júlia esetében is valószínűleg fontos szerepe lehetett a 18. századi erdélyi magyar tudományos életnek meghatározó egyéniségével, Bőd Péterrel fenntartott szoros kapcsolatoknak.33 A közművelődésre sokat áldozó főúri asszony számára nem lehetett közömbös a székely fiatalok pályafutásának támogatása sem. A székelyudvarhelyi református kollégiumban tanuló szegény sorsú, de tehetséges és szorgalmas diákok számára tett többszöri adomány szintén emellett szól. Nemes Júliának a kor követelményei iránti nyitottságát bizonyítja, hogy nemcsak a lelkészi vagy tanítói pályát választó fiatalok tanulmányait támogatta anyagilag, hanem a német nyelv elsajátítása végett, Segesvárra menőket is. Közülük a legismertebb a későbbi híres lelkipásztor, Benkő József (1740-1814) volt, az erdélyi felvilágosodás korának híres társadalom- és természettudósa.34 Korda Zsigmondné esetében - nagy elődjével, Bethlen Katával ellentétben - a református egyház támogatása nem volt kizárólagos. A székelykeresztúri római katolikus egyháznak 1776-ban egy vörösszín oltárterítőt, a következő évben pedig 4 rajnai forintot adott orgonára.35 Hasonlóképpen könyvtárának 224 címe között számos olyan kötetet találunk, amelyek katolikus imádságokat, írásokat és elmélkedéseket tartalmaznak. Mindebből arra következtethetünk, hogy Nemes Júlia már nem állt a kálvinista ortodoxia kizárólagos hatása alatt, hanem könyvei - függetlenül nyelvük és vallási jellegüktől - igazi lelki-szellemi táplálékot jelentettek tulajdonosuknak megpróbáltatásokkal teli és magányos életében. Utódok hiányában, Nemes Júlia végrendeletében36 a székelyudvarhelyi református kollégiumot jelölte meg „Istenemnek kegyelmes Segedelme által... szerzett s megtartott” ingó vagyonának - megspórolt pénzének és könyvtárának- örököseként, amely iránt „eleitől fogva meg külömböztetett hajlandósággal viseltettem.” Nem kevés gondoskodással és lemondással összegyűjtött vagyonával kívánt még hosszú ideig gondoskodni szeretett egyházáról és a fiatalságról. így vált már élete során „magzatok nélkül sok árváknak édes annyá”37-vá. Áldozatkészsége, etikai nagysága okán méltán sorolhatjuk Nemes Júliát is a 18. századi Erdély nagyasszonyai közé. Emlékének méltatlan feledésbe merülését talán annak tudhatjuk be, hogy Bethlen Katával ellentétben nem hagyott önéletírást az utókorra. 31 ROLHMH, Urekol, 66-os dosszié, 13. lap. 32 Uo., Diurnale Rectorale Protocollum, 64-es dosszié, 107. lap. 33 BŐD 1982, 53. 34 Benkő 1833,11., 511. 35 ROLHMH, A székelykeresztúri Római Katolikus Egyház 181-es számú anyakönyve, 144v. 36 Kolozsvári Református Egyházkerület Gyűjtőlevéltára, Nagyobb alapítványok, 67. 37 PETRIK VIII, 198. 161
