Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Régészet - Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép
BOTÁR ISTVÁN építésekor, de ezekről rajz nem készült, és így a viszonylag gazdag leletanyag származási helyét sem ismerjük, és az udvarház pontos lokalizálása sem biztos. Ezt követően hosszú évtizedekig senki nem foglalkozott a csíki középkori udvarházakkal, majd a 2000-es évek elején Darvas Lóránt kutatásai (Csíkszereda Mikó-vár, Csíkszentkirály Andrássy- és Bors-kúria) hoztak új ismereteket és leletanyagokat a felszínre, de ezek egyelőre mind közöletlenek. 2006-ban leletmentő ásatás során az egykori Martonfalva területén Darvas Lóránt tárt fel egy többosztatú 14. századi lakóházat, mely gazdag leletanyaga alapján talán valamely helyi előkelő család otthona lehetett. A szintén itt feltárt 16. századi szemétgödör leletei alapján egy közeli, korabeli udvarház léte is feltételezhető.5 Egy hitelesítő ásatás során 2007-ben Kotormányban került elő olyan leletanyag, amely talán egy 14. századi udvarházhoz köthető.6 A Mikó-vár előterében 2008-ban Darvas kutatásai során kerültek elő későközépkori lakóház részletei, de az itt nyitott szelvényeket a feltárás befejezése előtt markolóval visszatöltötték. Később magam is szerepet vállaltam e téma kutatásában és 2009-től a csíkkozmási Becz-, majd 2012-től a csíkvacsárcsi úgynevezett Sándor-kúriánál kezdeményeztem új ásatásokat.7 Némileg pótolják az írott adatok hallgatását a helynevek. Csíkban többfelé ismertek az úgynevezett Kőházkertek, amelyek minden esetben elpusztult középkori kőből épült udvarházak nyomait jelzik.8 A helynevek alapján többfelé lehetett korábban ismeretlen középkori udvarházakat lokalizálni (Csíkszentmiklós - Kőházkert, Csíkkarcfalva - Kőház oldala, Csíkszentkirály - Hadnagy-kert). A középkori udvarházak eltűnése századokon át tartó pusztítás eredménye, amely már használatuk idején megkezdődött. 1342-ben már arról értesülünk, hogy a székelyek feldúlták a Mikók oltszemi (udvar-?) házait.9 Az oklevél szövege alapján erősen valószínű, hogy hasonló események Csíkban sem voltak ritkák. Ekkor ugyanis az iránt vizsgálódott a király, hogy az oltszemi Mikó birtokait nem a csíkiak tanácsára támadták-e meg a sepsi székelyek. Ez az adat azonban rávilágít arra, hogy a székely község már a legkorábbi időben sem riadt vissza attól, hogy Székelyföld területén, vagy szomszédságában élő nemesek, előkelők házait alkalomadtán feldúlja.10 A kúriák dúlására utaló első közvetlen csíki adat 1511-ből való, amikor a székely ispán arra utasítja a barcasági szászokat, hogy a csíki és gyergyói székely előkelőket, kiknek a házait a község feldúlta szükség esetén fogadják be.11 Közvetett adatunk azonban korábbról is van, hiszen a három nemzet 1459-es szövetségében a török beütések mellett a belső zavargásokat is említik, amelyek nyomán székely előkelők családjaikkal beköltözhetnek a szász városokba.12 Ezt követően azonban több alkalommal sor került hasonló eseményekre, míg a 18. század elején az udvarházak módszeres pusztítására is van adat. Cserey Mihály írja krónikájában, hogy 1706-ban „Acton sietve Csíkba mene ... groff Petki Dávid szép csicsai házait felégetteti”. Akkoriban (1706-ban) több lázadó csíki nemes udvarháza jutott hasonló sorsra: „Rabutin penig megparancsolá. hogy Háromszéken s kivált Csíkban, mert azokra neheztel vala inkább, az elfutott nemesek házait elrontsák, el is ronták mindenütt. Lázár Ferencz szép szárhegyi kastélyát Acton felégetteté a gyergyai romláskor.”13 A megmaradó romokat a későbbiekben kőbányaként „hasznosították”. így tűntek el szinte nyomtalanul a csíkszentkirályi és vacsárcsi udvarházak. Előbbi a vasút és útépítés áldozata lett, utóbbit a környékbeliek bontották el. Ami a 20. századot megérte, azt vélhetően az osztályharc 5 Darvas 2012. 6 Botár 2011/a. 7 A kozmási ásatások előzetes eredményeihez ld. BOTÁR 2012/b. 8 ESzT VII. 318., SZABÓ T. 2006. 9 SzOkl VIII, 18. 10 A kérdésről részletesen BENKŐ, SZÉKELY 2008, 64-65. 11 SzOkl III, 177. 12 SzOkl V, 15-16. 13 Cserey 1852, 388-389. 10
